Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XX. Kerületi (1950-ig Pestszenterzsébeti, Soroksári) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.160.a/4)
1951-01-18
r i ; Z-sirert, íilvtsrsak mo:; kell. magyarázni hogy i no opju' azt a mennyisé1 ot ami >10 van iríínyosv; , Ha no "eh ,ed j ük, ’ ho- y íz eíioiiség felvásárolja, akkor bizony ; I r.1' :, hogy nem fogunk tói'í S < a ni, és nehézsó eiiik lesznek. Ez ellen is ko; ing harcot kell folytatni. A kon. resazusi raunkavorsöny1 ideje alatt fokozottabb mértéhberb ellehetünfc készülve az oHonfié; tárai dó a ura. Elsősorban a pn Ua .A falc kell est e A fokozottan .'an illettve komolyabban venni. A párt aki nemhallgat a rémhírekre, hanem restén leleplezi tsotT t.om szabad kitérni, mert ez azt jelenti , !m j szövő .1 no va gyunk az el lensó, ;nck. Foglalkozni kell az elljnsé élleni harc kérdésével. Leplezzük le úgy az llensé ,ot mint 1947 olc bt. Mutassuk meg’, ho y ebben az országban a korm uniót ik hangja érvényesl. Az lesz amit mi akarunk, mert amit mi akarunk az egész dől go zó nép azt akarj. . Az a párttag aki nem segát t aggad ja magát az osztályharcot is. Ha vannak olyan párttagok akiknél észrevesszük, ho ;y rémhíreket terjeszt zárjuk ki a Párt soraiból. Meg kell mutatni, hogy a mi Pártunkon belül egység van, Aki az osztályharcot ma jónak tartja és harcol az lléhsé g ellen. Ott ahol ilyen ellenséges.' rno nyilvánul .ok vannak mint pl. a °ortexbon nagyon tanácsos ha utána néznek a dolgoknak és ezzel példát mutatnak a többi•koma u listáknak is. Eddig sokat beszéltünk az ellensc ■ elleni harc kérdéséről de nem tettünk semmit. Ez megmutatkozik az üzem és a város hangulatában. Az elvtársak felelősek azért ami az tizemben történik. Az ellenség ismeri a munkamódszereinket, Tudja, hogy beszéltünk a sorállás fölszámol hsáról, Amikor mi abbahagytuk a harcot ezzel kapcsolatban, akkor az ellenéé ; támadni kezdett. Nekünk az elméletet és a gyakorlatot szorosan össze kell kötni. A szocializmus építése során az osztályharc élesedik és mi nem léptünk fel kellő harcossá gal. Ezen változtatni kell és keményen fel kell lépni ezek ellen. Azt hiszom, hogy az eÍvtarsak az ellenség elleni harcot a pártmunka egyik döntő kérdésének fo .jak tekinteni. A pártkonforenciánk eléig jó lett volna, de nem jött ki elé aé az ellenség; elleni harc kérdése. Nőm jött ki az az elszánté- , düh aminek minden kommunistának hinne kell, hogy legyen. Fara jött ki a klerikális reakció elleni gyűlölet sem. Nekünk elvtársak meg; kell tanulni gyűlölni az ollensé get. Nézzünk Korea felé és akkor ökölbe kell, hogy szoruljon a kezünk. Minden pártszervezet tekintse első feladatának az ellenség ellni harc kérdését, A kongresszusi előkészitü munkának másik feladata a pártépitésimunkánk megjavítása. Nem tudtuk még elég "é mozgósítani .párttagságunkat, és nem tudtuk elé ggé belevinni dolgozóinkat a kongresszusi lázba. Ezt az okozta, hogy nem magyaráztuk meg eléggé a Párt szerepét, illetve a kongresszus jelentőségét. Meg kell említeni az 1945• előtti időt, hogyan harcolt a Párt a dolgozók felszabadításáért• Harcolt a II. világháború kitörése ellen. Mártírok ezreit áldozta fel, hogy a párt célkitűzéseit oltudja érni. Rákosi elvtársinak 16 esztendőt töltött a börtönbe és onnan is vezette Pártot, A felszabadulás után Pártunk volt az amely életet cél adott az embereknek. Dolgozóihk nem mertek feljönni a pincékből. A Párt volt az, amely folhozt- , megszervezte az élelem ellátást. A Párt a parasztok pártja is, mert földet adott a parasztsárnak, Partunk harcolt z értelmiségért is. Beszélnünk kell még a jó pénz megteremtéséről is, mely célt adott az emberek munkájának. A tervgazdálkodás bevezetése, a 3 éves terv, a dolgozók életszínvonalának emelése., a munkanélküliség felszámolása, A dolgozók élete szebb és vidámabb lett. Lehet-' vé vű.t az üdültetés, napközi otthonok felállítása , A PArtnf' f 4 j
