Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XX. Kerületi (1950-ig Pestszenterzsébeti, Soroksári) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.160.a/3)
1955-01-21
r - i t k nincsen helyettük kit beállítani. A népnevelő fizet ékkel kapcsolatban, nozzank dijün a városi és a falusi népnevelő is, azonban hiba, nogy mindig késve kapjuk meg, januárban kapjuk meg a decemberi népnevelőt és a dolgozók ezt már nem igen akarják megvenni. Füredi elvtárs: Nem évletlen az, nogy igen sok kérdésnél, akár a politikai, akár a termelésnél mindig az ágit. merül fel, mert ez olyan döntő fegyvere a Pártunknak, melyen keresztül egyrészt a pártpolitikáját, népszerűsítjük, másrészt mozgósítunk a feladatom végrehajtására. Az ágit. modszere- i sokféléü:, de megaiiapitnatjuk, hogy legdöntőbb, leghatásosabb eszköze az agitációnad: az emberekkel való egyéni foglalkozás. Éppen ezért igen döntő a népnevelők képzettsége, hogy aki beszél a dolgozóval és hivatva van a dolgozót megnyerni egyes feladatok elvégzésére, az képes is legyen arra. A másik a tartalma az agit.-nak. Azt liszem nem helyes, ha elhatároljuk hogy termelési vagy egyéb ágit. Azért mert akkor tudunk jó munkát végezni, ^ ha megmutatjuk az összefüggést a termelékenység alakulá sa és a napi politikai kérdések között. Már pedig ha nem külön feladata termelésre való mozgositáa, akkor mondanivalójában sem különítsük el az egyéb ágit.-tél és a nép nevelőket sem különítsük el, hanem összefüggésében magyarázzuk és egyik főnonásában megmutatni, hogyan erősiti a békét az, áld. többet termel. A másik ami miatt nem kell mindig arra várni, hogy felülről irányítsák az agitációt az üzemnek a sajátossága, a kőnkért problémái, aminek megoldására kell mozgoáitani a n.nevelőkön keresztül a dolgozókat. Ha az üzemnek a fő problémája a selejt, akkor az ágit. t áru alma. a selejt elleni harc legyen, persze vigyázni kell, hogy ne olyanok agitáljanak, akik maguk is selejtet gyártanak. Vagy pld. eléggé divat kezd lenni a normacsalás és nem vesszük észre nogy az ágit. felvenné ellene a harcot;, hogy rámutatnának arra, hogy a béke, hazánk és sajátmagunk ellen is védenek a normacsalók és becsapjál: a saját dolgozót;ársaikat. Az agitációnknak ezekre az úgynevezett; kényes kérdésekre ki kell terjedni. A másik, hogy nekünk jobban kell vizsgálni az ellenség ágit. módszereit, ismernünk kell ahhoz, hogy kezünkbe tudjuk tartani a rágalmaik leszerelését és megelőzéséi. Nem szabad azt hinnünk, hogy nem dolgozik az ellenség, mert jelenleg is dolgozik, és ha mi nem ismerjük az agít-. ellenség módszereit az hiba, mert nem is tudjuk igy megelőzni. Ha az ágit. ilyen fontos kérdés, mivel összekötő kapocs a párüonkivüll és párttag dolgozók között, akkor a pártoKtatasban is jobban fel kell használni mint eddig tettük. Az okxaxásunk kissé elvonatkozot axox t, nem azérx tanuljuk az elméletet, hogy azt a fejünkbe elraktározzuk, nőnem hogy ezeknek a tapasztalatoknak a birtokában végez zük a napi feladatokax. Ezen keresztül az okxaxást is jobban az agitáció szolgálatába tudjuk állítani.A másik, hogy igen sokfajta ágit. van és egyes üzemeken belül ez nincsen megfelelően összehangol a. Az ágit. abban különbözik a propaganda munkáxól, nogy valamennyi ezsközével mozgosit arra, hogy egy egy kérdésx előbbre vigyen. Végül a legfontosacc az, hogy ágit. munkánkban mindig z igaz&t keli mondani, erre Rákosi elvtars külön felhivta a figyelmünkex, hogy ha valamilyen nehézséggel küzdünk mondjuk meg az igazat a dolgozódnak, mart csad igy fogják megérteni és segíteni azok felszámolását. A határozati \| _ _____________
