Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XX. Kerületi (1950-ig Pestszenterzsébeti, Soroksári) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.160.a/3)
1951-02-16
1 Farvar Dolgozók PártpöM* Köznép.*! e-ínafc !?%• n: TMHív* tótat.. kengy gritioíval .untatott 4 -köznév ele sulik területén muta^o^ ^ak. ... u uüs köbölé-se sractatokat, auefiyeket vogre teil ■ a3ta m k a in í “ _ is-) --°e „ j„v v„. ii,<r+ qp»ito ;vZve3 narv eredm/nye~et rruriK. ti. - derűbe} . a i-H -eg. 44,;' . . f 7 ,ek o.ést tartottak volna ssoerc-dm-nivex messffi.m olyanom, ... t a* —«• ~ — , . . -jy_ _ £-? _ ctai -i sta fel3 ődósünk más terület 4 elert eredm nyeu-e.-;. j.z a — mvo"ús4? megmutatkozott az elmúlt negyedovi ellenőrző crtejcezletek alkaímávai történt kiértékelések nyomán, itt mutatkozott^TMkg>kogy nem teljesítettük maradéktalanul a Xöf|> nti Vezetőség haurozatm,. A köz épiskolás tanulóink 23-33 -a kapott intőt vagy rovot. De nem volt sokkal jobb az általános iskolák negyedovi eredmonye sera.tőt és rovót kapott az általános iskolai tanulok: -Ha. A szocialista épités szakaszában és a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben élet-halál kérdése az, hogy iskoláinkban tanulóink a legkeményebb fegyelmezettséggel és munkával készüljenek fel jovo . tásukra, hazánk erősítésére és védelmére. A fenti megállanitás reánk XX.kér.ált.iskolára is vonatkozik. PEGYELEM. Köznevelésünk egyik sarkalatos pontja. Ebből indúl el minden. Iía jó a munkafegyelem, ha szilárd a tanulmányi ± egy el. em, nincs elmaradás, komoly munka folyhat, ami a tanulmányi színvonal emelkedésében mutatkozik meg elsősorban. Melyek l.en - létünkben a fegyelem mej lazulásának okai: Az igazgatók hiányos, nem kie3.égitő irányit ás a., a fele3.ősség vállalás hiánya. A pedagógusok hiányos felkészülése,^ szaJcmai és politikai vonalon és nem egy esetben a pedagógusok túlterhelése. A közösségi szellem hiánya, úgy a tantestület > mint az ifjúság vonalán, X Hibás nézetek a munkás szuuaazasú tanulókkal szemben. Az iskoláink nagymérvű tuLzsufolsáága. A neveléssel szembeni pesszimista felfogás. A klérus romboló hatása. A nevelők politikai sziláÉdsaganak hiány a a fenyegetésekkel szembeni Az unatkozó mamiik segiteni akarása. A szülők állandó elfoglaltsága. A szülök közömbössége. A koedukációs rendszer. A beteges hajlamú tanulok az osztályok>an. A túlkoruak helytelen viszonyulása az iskolai rendhez.stb... Gyakorlati példák igazolják a fentieket. Kerületünk egyik iskolájánál különös élességgel mutatkoznak a fenti okokbol eredő hiányosságok. A Török Flóris-utcai iskola vezető se _ hiányos. Az igazgató szertelenségével, ideges intézkedéseivel nem tudja az iskola ifjúságát, tantestületet és szülői munkaközösségét közelebb hozni egymáshoz. Tetézi ezt az is, hogy a tanulók kihasználva a nézeteltérésből fakadó állapotot, a legdurvább túlkapásokra adták magukat. így: Ternai László, aki orvosilag és a szülők által is igazolt, hogy terhelt, tanulmányaiban egyáltalában nem hal.ad, verekedő, hazug, árulkodó. Minden átmenet nélkül az óra alatt el kezd hangosan beszélni. Erkölcstelen rajsokat és leveleket irkái a lányoknál©. Állandóan későn jön be az órára. _ Az osztály munkáját a legnagyobb mértékben zavarja. Szülei nem bimak vele, édesanyja többször kérte sirva intézetbe való elhelyezését. Lassú Árpád ugyancsak szája^,kötekedő, verekedő. Harmadik osztályos korában egy három éves kislánynak szándékosan kicsuzlizta a szemét. A gyermek megvakult. Bánatot, részvétet nem mutatott, ■a Ml mniMir tMt<'*'W Wi'"|
