Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XX. Kerületi (1950-ig Pestszenterzsébeti, Soroksári) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.160.a/3)

1951-04-06

I ' |gij;?£aan^Eglgas I '

Titkárság. ........: ■ íW Budapest, 1951 apr.9-n.

\v'' \ 'hV/a/Yhf .

J

e

Gi

ZÖKÖNYV ,

felvétetett, 1951 április 6-án a MaGYAR DOLGOZOK PARTJA KA.kerületi szervezetében megtartott pártbizottsági ülésen.

Jelen Vannak: Kotrusz Ferenc, Barna Jánosné, Keszthelyi Gyula, Havas Ferenc, Ládonyi Nándor, Andics Béláne, Vojcsik aándor.

Napirend:

1./ Multheti határozatok ellenőrzése.

Ismerteti: Kotrusz elvtárs.

2./ Bekealáirássai kapcsolatos feladatok.

Ismerteti: Barnáné elvtársnő.

9./ Klerikális reakció elleni harc kérdése.

Ismerteti: Keszthelyi elvtárs.

4./ Egyéb ügyek:

Üzemi aktiva értekezletek előkeszitese.

Ismerteti: Barnáné elvtár snő.

!>/ Napirendi pont:

Kotrusz elvtárs: Ismerteti a multheti határozatokat, melyet az elvtársak vég'rehaj tottak, vagy peaig vegrenajtásuk folyamatban van.

2./ Napirendi pont:

Barnáné elvtársnő: A Kongresszus határozata feladatunká tette a bekeharcnak' a fokozását, a be ke mozgalomnak a kiszelesiteset. Rákosi elvtárs kongresszusi beszámolójáaan a nemzetközi helyzet értekelesénél eimondotta azokat a szempontokat, amelyek segitseget adnak ehhez a munkához. Rendszeresen tudatosítani keli a ez.U.-nak a béketörekvését, hogyan harcol az ENSZ-ben a világ békéjének a megvédéséért hogy a kommunizmus épitesenek a nagyszerű eredményei, a termelési eredmények milyen komoly segítséget adnak a világ bekeje nek a megvédéséhez, aztalin eivtárs nyilatkoztata ujabb lökést adott a békemozgalomban és a mi üzemeinkben is ahol ismertettük mindenütt lelkesedést váltott ki és termeiesi felajánlásokat is tettek egyik- másik ilyen röppgyulésen. De mozgósította a kapita lista országok üolgozóit is, ez megmutatkozott a francia országi sztrájkoknál amit a ganyászok ős a közlekedési alkalmazottak foly tattak, Nyug.Németország munkássága is. ne nagy jelentőségű a nem zetközi munkóskonferencia is, amely határozatox hozott a munkások összefogására az imperialisták háborút kirobbantani aicaró törekvések ellen. Nagy jelentőségű a Barcelonai sztájk, amelyik gazdasági sztrájknak indult, maja átalakult politikai mozgalommá es most legutóbb békeharcca. így Frankó bizonygatása az imperialisták fei, hogy a spanyol nép bizalmát birja es hogy a spanyol népet az imp. háborús törekvések szolgálatába tudja állítani megdőlt.

Általában az a tapasztalat Nagybuaapesti viszonylatban, ae a kerületiben is, hogy az elvtársak lebecsülik a békeharc jelentőseget Ugy gondolják, hogyha a bekről beszelünk az már eieg é3 az emberek ugy is maguktól a be ke híveinek a táborához csatlakoznak, lebecsülik a népnevelő munka jelentőséget, annak a jelentősegét, hogy

MtfMMMklMWM* íbí r ■»«•■«•> •-•i|