Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XX. Kerületi (1950-ig Pestszenterzsébeti, Soroksári) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.160.a/3)
1950-11-03
ujtán. Valójában, azonban semmi egyéb, mint hogy maguááioa láncolják esekot a marsclializált államokat óc füpgetlensógUBset felszamolján és ezzol állandóan fenyegessék a világ békéjét. \zt is mc-gí—Llapitiiau ju.£, nogy a„ a6i'i-*zi imperializmus ni \n.icu. nelml minden rol a nogo-kg, cmo _■—zu„a* uomöga«ja, mgyetlen egy nslyet nem találunk, a fűid gömb Un, amelyre azt lehetne móndaná',, lic%y a demokrácia szellemében nyuj.tanának támogatást. Hó XggÉpiseKos terveveiket a világ; előtt leplezzék, különösen koreii" provokációt - az EKoz-on belül rohamot intéztek Magyarország, Bulgária és Románia, ellen, azzal a beállítással, hogy esek az áll .mól: megszegték az emberi szabadságjogokat, vagyis amit a békeszerződés biztosit az állampolgárok...ak azt nem adják meg. De arról nem beszél, hogy maga az Egyesült .-.llomok hogyan nyomja el Amerikaion- a négerket hogyan nyomja el a szabad gondokozást, hogy üldözik azokat, akik valóban demokráciáért és békéért küzdenek. Ez az amerikai imperializmus /er beszélni arról, hogy nálunk elnyomják a szabadság jogot. Arról hallgat, hogy közép Európánál, ezen a részén minden lehetőt elkövet, hogy a Tito banditákon keresztül provokálja a népi demokratikus államokat. Arról nem beszél, hogy az 6 parancsára tart Tito egy milliós hadsereget, amelynek egyedüli célja, hogy állandóan provokáljon. Arról ugyancsak: n«m beszél, hogy mindazok : az állasok amelyek csatlósok, teljes egészében kifossza. Azt hiszem, hogy ezen után nem kell külön kommentán, hogy hogy néz ki az amerikai imperializmus aljas politikája. Ez ellen az aljas pöliti ka ellen nyilván harc ólnak az elnyomott országok millió és millió számban. így a jugoszláv munkásosztály részéről is. A jugoszláv dolgozók ma már tudják, hogy milyen cél érdekében akarja felhasznál ni Tito, kahkovics és Gyilasz bandája őket és ezért a jugoszláv nép részéről napról- napra az árulókkal szemben fokozodil: a harc. Ez a hsfb vonatkozik a többi csatlós államokra is. A francia dolgozón kemény harca, az olasz munkásosztály kemény harca, mind azt mutatja, amit Sztálin elvtársin megállapított, hogy a háborús pro vokátorok gazda nélkül csinálják a számításaikat, mert az egyszerű emberek milliói nem háborút, hanem békét akarnak. Az amerikai imperializmust egyébként más is jellemzi. Jellemzi az, hogy kivétel nélkül minden hol, igyekszik feltámasztani a fasizmust. Minden hol üldöztetil: a Kommunista Pártokat, nem egy esetben „ kommunista vezetők ellen aljas orgyilkos támadásokat intézitek, ami mögött az amerikai imperializmus áll. Ezen a gálád terveiket, a békeszerető népeknek nagy családja a nagy Sz.U. vezetésével a Prágai külügyminiszteri konferencián teljes egészében leleplezte é. megmutatta a világ közvéleményének azt a határtalan aljasságot, amely jellemzi az amerikai imperializmus politikáját Nyugatnémetországban. Ugyan is Nyugatnémet őrs zúgó t teljesen fel akarja fegyverezni hadi bázissá/karja kiépíteni a népi demokráciák és a öz.IT. ellen, /./// De a prágai értekezletnek más szempontból is óriási jelentősége van. Mert nem csak leleplezte az aljas tervüket, hanem megmutatta a béketábor hatalmas erejét. M:gmutatta a kivezető utat és követnie a Németország egyságának a megteremtését. Ezzel mondhatjuk, hogy a piacai r-ul gyminisz icrr c. uonezlet ujabb hatalmas csa -ust jelöni a munkásosztály ellenségeinek és hatalmas győzelmet jelent a világ b keszorető /légein© . De azi hiszem jó lesz, ha összehasonlítást teszünk egyéb szempontból is. Az amerikai imperializmus vezetés vei az összes csatlós államok óriási fegyverkezést folytatna!:, maga az Egyesült Államok részéről, több mini 16 milliárd dolárral emelték a fegyverkezés ^összegét. -szel szemben a dz.U. úgya gazdasági, mint politikai erejét az emberi boldogulás céljaira, a kommunizmus épi té "ének a céljaira fordítja. Őoha a világt őrt én e lomb er. olyan ;iganükus tervek na. indultak el a mo,.valósizás utján, mint a vei ai! „•roim, o8.-G_i.jc.^ naúoruicly-ct u aa ecjori jóletet sor tin ölő. Ezek azok a tények, gmylek reflektor fényben megvilágítják _ ncnzetközi kelj cetet • ...hhoz hozzáfáahet juk, hogy a"nepi dóe.okratikus I V ■........................... — . .. ■■ ............... i ni-M •tó — - tó ' 1 - ff
