Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XX. Kerületi (1950-ig Pestszenterzsébeti, Soroksári) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.160.a/3)

1949-12-02 / Pesterzsébeti

I

^Y % „ I

MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ' * 1 - ff ,

Pesterzsébeti Szervezete Pesterzsébet, 1949 nov. 5-én. 1

| "Titkárság.-;-,.Y y\x. • Y„Y ’-'Y ’* 71 Y ' ■ ; •,/'

Jegyzőkönyv,

Y.

felvétetett a MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA Pesterzsébeti Szervezetének 1949 név.

2-án megtartott pártbizottsági ülésén.

Jelen vannak: Kotrusz Ferenc, Horváth János, Csikvári 41 enő, Barna Jánosné,

Tóth -©Lemérné, Szécsi Gerzsonné, Futaki Bernát

1./ Napirendi pont: Multheti határ zatok ellenőrzése.

2./ Napirendi pont: A szocialista munkaverseny fejlődése országosan és helyileg.

5*/ Napirendi pont: Oktatási munkánk jelenlegi állása. / %

4./ Y.pirendi pont: Egyéb ügyek és bejelentések.

1./ Napfr»endi P°n^ ; :'A’f

Kotrusz elvtárs: Ismerteti a multheti határozatokat. -\ 2./ Napirendi pont:

.„Jrváth elvtárs: A napirendi pont előtt a Kommunista Munkáspártok Tájékoz. 7aió Irodájának magyarországi értekezletével foglalkozik röviden.

Ez az értekezlet a harmadik ami kiemelkedik a maga jelentőségében.

Az egyik Lengyelországban, a második Romániában és a harmadik most itt nálunk Magyarországon, az a tény, hogy a T.I. nálunk Magyarországon tartotta ülését, elismerés a magy.népi dem. eddig elírt eredményei iránt. Bár a T.I. határozatával, amit a Szabad Nép ás közölt foglalkozni fogunk szemináriumokon keresztül is, mégis utalni kell arra, hogy a T.I. döntése három szempontból döntő: 1./ felhivja a egész világ dolgozóinak figyelmét a békéért folyó harc jelentőségére és az imperialista háborús uszitók ellen folytatott harc további fokozott folytatására. A 2./ kérdés a munkásosztály egységének mindjobban való megszilárdítása és a következetes harc a jobboldali szoc.demek ellen., akik Nyugateuropábán a munkásosztály kettészakítva és a munkásosztály elárulva Sz.U. ellen áruló politikát folytatnak az amerikai imperialista gazdáik utasítására. Éppen ezért kérlelhetetlen harcot kell folytatni ellenük, ugyan akkor még szilárdabbá kell tenni hazánkban is a munkáosztály egységét. A 3./ szempont, harc a jugoszláv árúié titoista kémcsapat eiien, akik ténylegesen az imperialisták rohamésapatavá alakultak át. Az a tény amint a T.I. leleplezte a tulajdónképenni szerüket, mind jobban és jobban bebizonyosodik. Eg ezt meg csak jobban alátámassza a bolgár per. Bolgáriában is ez az áruló titoista kembanda működött az amerikai imperialista gazdáik utasítására, mit sikerült a bolgár elvtársaknak leleplezni. Ezért tehát fokozottabb éberségre van szükség.

Ezután rátér Horváth elvtárs a szocialista munkaverseny fejlődésének kiértékelésére. Ha összehasonlítást teszünk a 4-3 hónappal ezelőtti állapottal, akkor hatalmas fejlődésnek va.yunk a szemtanúi és nap- nap után mind nagyobb eredményei bont altosnak ki a munkaversenynek. Most már üzemeink egész sorában kezű kibontakozni a sztahanovista munkamódszer es lassan tömegmozgalommá k- zd válni a munkaverseny. Igen szép eredményt láthatunk nálunk pld. a Ganz Villamossági Öntödében ahol az egyik öntőnk sztalianovista munkamódszerrel 2.670- ©-bán teljesítette a termelésűt. Vagy ugyancsak szép példa van a rerleszgyárban, ahol az orsóséban két gépes rendszerre tértek át és igy a termelést már az első héten 100 ©-al emelték.

Sz.U.-bah annak idején a munkaverseny mint tomegmozgalom indult.

Nálunk a páros es brigádversenyből indulva, csak most kezd tömegmozgalommá vállni. A mi feladatunk az, hogy ezt a folyamatot minnél

* / Y

ra r - — r, *»ra ' ■ -ra* -