XXXV.15.b / 6/a. MSZMP X. Kerületi Bizottsága. 1956.10.24-1957.08.10. Visszaemlékezések a kőbányai 1956. októberi "ellenforradalmi" eseményekről
A következőket Beér elvtárs mondotta el: 23-ám én is bementem a pártházba. A következő nap kiküldtek bennünket az üzemekbe, hogy ott segédkezzünk. Én a Kőbányai Szerszámgépgyárba mentem. Itt 24-én nem volt semmi különösebb. Röpgyüléseket tartottunk. Azonban 25-én a helyzet már lényegesen megváltozott, s a helyzet rosz- szá vált. Ezután a pártházban tarto'zkodtunk. Az első komoly fegyvereket §6-27-én kaptuk, ekkor állandó szolgálatot szerveztünk. Egy-egy ablaknál 3-3 főnyi őrség volt, felváltva teljesítettek szolgálatot. Az élelmezési megbízott Becski elvtárs volt. Az "rséget én osztottam be, jól emlékszem rá, hogy a pártházJia állandóan 70-80 fő körül mozgott a jelenlévő elvtársak száma. A postán is mi adtunk szolgálatot, itt 7-8 elvtárs tartózkodott. Miután elegendő fegyver állt a rendelkezésünkre, adtunk az üzemeknek is, kinek puskát, kinek pisztolyt stb. Hétfőn kaptunk nagyobb mennyiségben géppisztolyt, úgy hogy ekkor már mindenkinek ezt a fegyvert tudtuk adni. Ekkor nagyon komolyan megszerveztük a ház védelmét. Pl. a bejáratot homokzsákokkal torlaszoltuk el. 4 golyószórónk is volt a ház védelmére. Az utcán állandóan nagy volt a forgalom. Rendszeres figyelőszolgálatot szerveztünk a szemben lévő A házakra, mivel félő volt, hogy esetleg innen támadnak bennünket. Sajnos a szembelévő házakból mindent láttak, mikbr érkezik fegyver, élelem. 2-3 autó mindig tartózkodott a pártház előtt. Végig ott voltam a házban, segédkeztem az iratok megsemmisítésében, miután a házra leadták a lövést, akkor mentünk el a kerítésen és más házakon át. Ezután néhány percre elfoglalták a pártházat. Ezekután találkoztam egy régi ismerősömmel, aki javaslatot tett, hogy segítsek a szociáldemokrata párt megszervezésében. Ezután visszajöttem a kerületbe, beszéltem több elvtárssal, köztük Kelemennével, hogy mit cselekedjek. Azt mondották, hogy menjek oda, s próbáljam kihasználni a helyzetet a kommunisták javára. Egy alkalommal résztvettem a tanácsházán pártközi értekezleten. Itt engem felismertek, úgy sikerült innen megszabadulnom, hogy egy-egy parttól többen voltak és úgy döntöttek, hogy minden pártot csak egy ember képviselhet. Ezek után én elhagytam az üléstermet. Aki felismert, az a kőbányai Szer- ^ számgyárból való efliber volt, neve^Kovács Imre, a parasztpárt megbi- W zottjaként vett részt a tanácskozáson. Akivel találkoztam, az Mérő Ignác volt, régi kőbányai, nemrégen rehabilitálták, tőle kaptam a megbízatást a Szociáldemokrata Part szervezésére. Mint már említettem, ezzel itt a helyi elvtársak egyetértettek. /ff/ fk 30 %
