Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi (1950-ig Pestszentlőrinci, Pestszentimrei) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.159.a/5)
1949-11-30
- I ' A munkásosztály eltudja vezetni az orzságot és el is vezeti .Nézzük meg az egyéni munka verseny., győzteseit, Muszka József, Kék Zoltán és nép azt a sok egyéniverseny győztest akinek a nevét nem tudjuk felsorol ni7 ötletesóégükkel és jó munkájukkal érték el ezt a szép eredményt. Az 5 éves terv még több és hatalmasabb lehetőségeket tartogat a szamunk ra/ amilyenre még ebben at orzságban példa nem volt . Megszüntetjük a munkanélküliséget, ezentúl nem lehet a munkanelkuli proletárt koldusnak hivni, mnt régen. Gyárakat építünk az ország különböző ^szeln, ni Miskolc, Szeged stb. Ezt termeszetesen csal- úgy tudjuk megvalósítani ha egy olyan kommunista vezeti az orzságot, mint Rákosi elvtars. Egy olyan fmber aki még az akasztófa árnyékában is merte mondani, hogy kommunista vagyok. Ilyen elvtársakká kell nekünk is lenni. A kommunistának példát kell mutatni a termelésben és minden egyebb munkánál. Sztálin elvtárs mondotta, nincsen nagyobb tisztesség, mint tártunk tag-MlelÁÜmés'beszédemet befejezném, beszélnem kell Sztálin elvt* s születésnap iának méltó megünnepléséről, melyet nívóssá Kell tennün*.. Malenkov elvtárs mondotta, megvédjük a békét az imperiálltuknál szerakpr1 Vna kell az ui háború .frontján 13. Összelőttünk, hogy kiértékeljük egqsz évi munkánkat, hogy megállapítsuk, hogy az a munka amit végeztünk öntu atos kommunista munka volt e vagy nem. % kommnMsták kapcsoljuk ide be a Sztálini munka-elajunlc.st ^ is De ezntul is mutas uk meg, hogy mi jól dolgozunk, méltóan egy jo kommunistához ós egy sajtoshoz. Remóllem mindenki ajánlott valamit fel, íSairSsmunkát PazéJ.az emberért aki az alkotón i.kljojUt., hogy képes volnék a munkásosztályért még az életemet is feláldozni. Cser na kar olT“e 1 vt ár s , pillantsunk egy kies t vissza a ’ arschall tervvel kapcsolatban, az ipperialitákra. Ismerjük mar manővereiket ponttosan. Olyan válság van náluk, mint a régi világháború után. Ok nem építenek ellenkezőle'? inkább rombolnak. Az elmúlt világháború után is, ^azt hiszem, sokan emlékeznek arra, hogy hány xyxxkxfc gyárat romboltak le es hogy nőt a mudíanélküliség. Ilyen gyár volt a Nikolson gyár is mely teljesen eltűnt, Tiég egy tégla sem maradt a Síik gyárból. A Vulkán malom, amelyből S,után posta lett. Természetesen a munkásokat akik^ezekben a gyárakban dolgoztak elbocsajtottálc, agy volt a munkanélküliség. Mi ezzel szemben a háború befejezése után, építünk,gyárakat, hí akat és a mun^anel^ küli ség ellen küzdünk,. Egyéni versenyt kellene Indítani _Sztal In elvtára születésnap ja alkalmival. Ez nagyon J« volna, már regen van róla szó de úgy látszik huzatosak a fülek. A legfontosabb munka a sajtovona-A°munkás3ág kötött gyakran lehet hallani, hogy a njfcfcatnit** saját gyá ramban felmondtam magamnak. Ebből látszik, hogy meg nincsenek azon az elméleti színvonalon, hogy megértsék, hogy ha egy gyárban 8o emoer dolfpzi?és csak 5o ember ke i, akkor 3o embert elkeli bocsájtani, de gondoskodik a szakszervezet arról, hogy kenyér nélkül ne maradjanak, w®rt elhelyezi őket. Ezért fontos az, hogy mind nkl egy elmoleti^színvonalat elérjen ós nem tudják az imperiáliták a saját malmuk hajtásara az iyles mit felhasználni és rémhíreket terjeszteni. grr-v Angol fizikus Huss el azt mondotta, addig kell a 3z. U-ot megtámadni, amií• nincsen atombombája. A világ legnagyobb veszedelme a kollektív erő amel^ a munkásság ereje. Mindenki láthatja, hogy a szerve ett munkásság százszor a nyit dolgozik és termel, mint az ltnperlal tak. Russel,:;eg kifejtette azt is, hogy az az orzság aki az atomot feltudja az iparban használni, az annyit jelent,ha Összehasonlítjuk, mint a szem ós kokorazak összehasonlítása. Az a kutya ugat amelyik fél. lehat nekünk nincs mit félnünk ötölük. •uü___ _ ' A-.:_- a . -_ » é*—---| v •'tó.
