Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi (1950-ig Pestszentlőrinci, Pestszentimrei) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.159.a/3)
1955-12-03
m — 'y ^ ^ jr r n 3 -A jelenben azokra a módszerakrc k?ll nagy figyelmet fordítanunk, amik szinte költség nélkül előr el end! tik termelésünket, nint a nunkanódsz -rátadás üzenek között és üzemen b Aül egyes dolgozók között. Az előbbiben van fejlődés. Üzemeink az utóbbi időben ragy figyelemmel tanulmányozzák a rendelkezésükre álló szakirodalmat, más üzemekkel felveszik a kapcsolatot, és a jió módszerekéi: igyekeznek meghonosítani saját üzemeikben is. így pl. a Kőolaj pártszervezete a Szabad Nép cikke nyomán a Klement Gottwald gyárban a k ránikus lapka használatának tanulmányozására szervezett brigádot, ugyancsak tanulmányozták a Ganz Vagongyárban a lángedzést. Jelenleg folynak a kísérletek mindkettő bevezetésére. A Hengerműben cseh kohászati eredmények alapján az anyagkihozatal javítását, lengyel dokumentáció alapján a// salaktalanitást, román dokumentáció alapján a pakura.-tűz elé s tökéi te esi té sót igyekeznek megoldani. Ki serietek folynak termit csapágyak alkalmazására is. Ugyancsak kooperál tapasztalatcsere vonalon a Fonó és a Kistext is, ré Vannak tehát eredmények ezen a téren, de nem ki elégi tő ek» nem elég szé„ l'-s területet ölelnek fel. Párt szervez-© tűinknek sokkal kezdeményezőbben kul] fellépniök, és ugyanerre s-rk-nt-ni a nüsfeaki és gazdasági vezetést is. A bAső, munkások közötti tapasztalatcsere nár rossz ab l képei mutat. Pártszervezet ink, de különösen szakszervezeteink elhanyagolják ezt a területet) nem folytatnak hathatós névélőmunkát. Ezt bizonyitja a norma alatt teljesitő dolgozók számának növekedése. A III. negyedévben átlagban 285 dolgozó nem érte .el a loo’Cos teljesítményt, most ez a szám. 31o-re emelkedett, ami a munkások állományi létszámának 3,6%-a. Különösen magas a norma alatt 'teljesitő dolgozók száma a Szalaggyárban, ahol 11,8%-ot, a Kistextben, ahol 7»l%-°t tesz ki. A jelenlegi helyz-te nem tartható fenn, a norma alatt telj. sitők számának csökkentését a termelek nység, az emberrel való törődés ©gyárán megköveteli, növelő s e s Gátolja az egyes qunkások ternAésének enAését, hogy üzemeinkben a szakmai továbbképző s az utóbbi óvókban -A volt hanyagolva. Ennek oka é~~ részben a felső szervek ily~n-irányú gátló ténykedése is, de emellett az űz nek műszaki és gazdasági vezetői és a pártszervezetek felelősek, mert saját maguk sem léptek fel k-zdenányezően, nem szorgalmazták a tanfolyamok beindítását, A szaks z ;rv -zet k, melyeknek elsősorban kötelességük a továbbképzőssA foglalkozni, szinten elhanyagolták. A beindulás vontatott, eddig csak. a Fonóban indult egy müvazétŐképzŐ tanfolyam 24 fővel, és a Csipkében hegesztő-tanfolyam, amelyen 3 fő v >sz rüszt az üzen dolgozóiból. A többi üzemben a közeljövőben indulnak tanfolyamok. Van olyan üzen, mint a Kár tsz slag gyár, ahol a minisztériumtól várják a. tanfolyam beindítását. A meglévő, és most szervezendő tanfolyamok sem elégségesek, nagyon alacsony létszámmal vesznek részt a dolgozók. A nunkanódsz-:.r át ad ás ós a szakmai képzés A maradót ts ágát előidézte az o tény is, hogy párt és s zaksz ,-rvezeteirik nem értették meg ennek jelentőséget, az üzeni DISZ szervezetek sen nyújtották kellő segítséget izen a téren, pedig a norma alatt t A j-sitők Asősorban fiatal dolgozók köz-öl kerülnek ki. O'-SZ'.foglalva megállapíthatjuk, hogy a K.V, és M.T. levelében foglalt szemrontok magvalósításában értünk A k -„-zdeti eredményeket, különösen au -usz-tus hónapban, ami pártsz rvezeteirik és mozgalmi szerveink jé munkáját bizonyítja.
