Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi (1950-ig Pestszentlőrinci, Pestszentimrei) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.159.a/3)
1954-08-12
I . társ olyan szépen és meggyőzően elmondott és ezt igen helyes lenne ff beleépíteni. í lintér elv‘árs: Én nem értek egyet a Benei elvtárssal, am kor azt mondja, hogy a ---------------45 ut.'-íni helyzetet jobban ki kellett volna domborítani, ho ry milyen pusztítás volt az iparban. Mi az iparosításról beszélmk, de a ^szocialista iparosításról és ennek nem az volt a célja, hogy a háború okozta károkat pótoljuk, hanem egy uj társadalmat hozzunk létre, a szocializmus építés útjára lépjünk. lakatos elvtárs: Az anyagot én is jónak tartom. Lehet azonban az felett vitatkozni, -^;0gyan egészítsék ki. Benei elvtársnak igazat adok, hogy helyes lenn** kiegészíteni a 45-ös években hogyan álltunk az iparral, amikor- vasúti kocsinkat stb. elvittek nyugatra, egyetlen Dunahidunk nem manadt. . i Szeretném még azt, hogy kiegészítenék az anyagot Marsnak adtoké eredeti felhalmozódás fürdésével azért, mert ezt a kapitalisták ugy szedetik beállítani, hogy az az ő fáradságos munkájuk eredménye volt, holott tudjuk jól, hogy az a gyarmati kizsákmányolás, háborúk következménye volt. B°nQi elvtárs: Én csak annyit fűznék hozzá, hogy ezt a kérdést meghatározta Sztá~-----------un elvtárs is, és nem kell azért visszamenni egészen Marxhoz, aeghátározta, hogy milyen feltétel szükséges az iparosításhoz a szoci/-n alizmusban, elsősorban az államhatalom kérdése, hogy az a munkásr ' osztály kezében legyen. A Sz.U.-ban és nálunk is egyetlen forrása az iparosításnak a tartalékok gyűjtése, a szocialista felhalmozás. Ezt valóban helyes ha jobban kidomborítsuk. Azt hiszemberre lehetett volna kerületi viszonylatban is jó pár példát belevenni. Vigh elv tár snő: Én fel szeretném vetni, hogy milyen céllal készült es a jelentés, _ ul . látom, hogy az elvt r sak olyan követelményeket áJlitanak az anyaggal szemben, ami nem használható minden oktatási formához, ez egy felső fokú tudást igényel. Szerintem ezt egyszerű, mindenki által feldolgozható anyagnak kell kidolgozni, hogy akinek nincs is olyan elméleti felkészültsége az is megértse. Ha mi beleveszünk a tőkéből egyew részeket, ez csak megnehezíti az anyagot. Ne akarjunk egyszerre mindent, azt kell meghatározni tehát mit is akarunk a következő oktatási formánál• Az elvi kérdéseket is nagyon egyszerűen kellene magyarázni a saját példánkon keresztül. Most mit hiányolok az anyagból, mindamellett, hogy hosszúnak tartom. Ó Egyik legfontosabb, hogy a tervezés hiányosságainak kérdését nem elemzi, holott ezen keresztül nagyon sok elvi kérdést^meg tudunk magyarázni. Nem az a fontos, hogy Lenin elv'árs tanításait szószé— rint idézzük, hanem egyszerűen magyarázzuk meg a kérdéseket. Itt vetném fel az erőteljes és a túlzott iparotit'is k rdésct is, mert ezt so an összetévesztik, s azt kell elsősorban magyarázni, hogy izén volt hiba, mert nem vettük figyelembe a külső és a belső helyze tét, elemezni mit vettünk figyelembe belső helyzetn-1 es mit a külsőnél, ezzel szemben milyen erők álltak rende.ikz s aikrs. Szóval épp. ilyen tiilszailadás volt és ezt nem magyaráztuk meg. Mindamellett, hogy volt egy túlzott iparosítás szükséges volt az ipart erőteljesen fej'iesztenimert egy elmaradott ipari ország voltunk, ugyanakkor rá'"kell itt mutatni" a nehéziparon belüli aránytalanságokra is, hogy lemaradt a szén és villamosenergiaipari termelésünk, m;e iparok mögött,+ ezáltal milyen károkat szenvedett a néigazdaság. Vagy a gé pgyártás egyes területén, hogy a mezőgazdaságnak nem tudtunk megfelelő jelentőséget biztosítani. Ebből következik aztán a v z :tés kérdése. Mi lemásoltuk a Sz.U. példáját és itt mutatkozik meg a sematizmus, nem elég tudományos, alapon a saj-.t viszonyain~ra^alkui— mez tűk a szocialista iparosi tást.. Fel kell természetesen ennél a kérdésnél vetni a termelés pártellenőrzésén.k a kérdését. K É r— - 2 - |
