Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi (1950-ig Pestszentlőrinci, Pestszentimrei) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1948 (HU BFL XXXV.159.a/3)
1948-11-18
J .mmmmnMM* .jtnwwi. np ~ I MDP Pestszentlőrinci Szervezet. 1 1 Pestszentlőrínc Gyöngyvirág-u 10. I r 15 © /w /$IEIHfSII.\ APA.X..A.PXJLa_XZ_l /in,„4n \ / iRante \ Felvétetett 1948 november 18-án a IviDP Pestszentlőrinci Szervezetében megtartott pártbizottsági ülésen. Jelen vannak: Darabos Iván,'Józsa Sándor, Terzics József, Jánki Kálmánná, Korda Sándor, Kalocsay Árpád, Téglás Dezső, Kolter László, V/ittmann János, Csillag Erzsébet és Hencsey Róbert. , Napirendi pontok: Az ipari szervezkedés kérdése. / Darabos / Napi kérdések tárgyalása. '* ' Bejelentések. Darabos elvtárs: Az ipari szervezkedés kérdésével kapcsol tban tort beszámolót. . Hozzászólások : Józsa elvtárs: Az ipari szervezkedés kérdésénél meg kell állapítani hogy a munkásokat nagyb-n érdekli ez a kérdés, de a munkások nagy része még sötétben tapogatózik. Igen nagy szüksége van annak, hogy a munkásokkal megértessük, mi ennek a kérdésnek a lényege, mert ha ezt moot nem tesszük később nehezebb munkánk lesz. A munkások még senkitől sem kaptak konkíét felviláigositást, és éppen ez rt a szakszervezeti napokon egy'részletes kiértékelt tájékoztatót kellen adni, hogy a munkások ■ ' ne idegenül, ne ismeretlenül álljanak ezekkel a kérdésekkel szemben. Hogy zökkenő mentes legyen ez a szervezkedés elsősorban fontos ennek jelentőségét tud tositani. Terzics elvt rs: Üzemeinkben megl hetesen sz t voltak a dolgozok t.gó© zódva. Ahány ipar képviselve volt az ./zeniekben, annyi kollektív szerződés volt érvén;ben. Ezt az ipari szervezkedés gyökaróben meg fogja változtatni. Pestszentlőrinci viszonylatban is fenn áll egy veszély, mégpedig az, hagy a szellemi dolgozók, kik szokva voltak egy bizonyos ■ passzivitáshoz és idegenkedtek a fizikai dolgozóktól, nem veszik szivesen, hogy egy szervezetbe lesznek törnöv ritve. Mind a két félt meg kélr győzni az ipari szervezkedés jelentőségéről. Szakszervezeti napokon az üzemekben ezt a tudatosító munkát már még is kezdték. Nekünk politikai szempontból kell ezt a kérdést levinnünk. Az ipari szervezkedéssel kapcsolatban az első megállapítás az volt, hogy minden szakszervezeti ta$ egy órai keresetét fogja heti tagjárulékként fizetni, ezz^l kiküszö .ölhető lesz az, hogy a szellemi munkavállalók, ki sok esetben igen m gas jövedelemmel rendelkeznek igen csekély tagdijat fizettek, s igy természetesen jövedelmüknek egy egész c. ekely részét adták le. És ezen • ke észtül, hogy egy szervezetben fognak tartozni, lényegesen közelebb foga k kerülni egym shoz a fizikai és szellemi munkavállalók, és az Üzemben egy komoly kollektíva fog kialakulni, amelyen belül nem fognak aiferenciák tám dni a dolgozók között. pv i . x
