Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi (1950-ig Rákoscsabai, Rákoshegyi, Rákoskeresztúri, Rákosligeti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.158.a/6)
1955-06-28
I— 1 I íj dolgozók, illetve a dolgozók egyes csoportjai között. Az ilyen magatartás | ( ’ ellenséges befolyást tükröz s azt jelenti, hogy az illető szakszervezeti szerv vagy funkcionárius a bérezést kizárólag az egyén és a pillanatnyi látszólagos érdekek oldaláról nézi és megfeledkezik arról, hogy a bérezésnek milyen jelentősége van a szocializmus építésében. A bérpolitikai feladatok tisztázatlansága vagy helytelen megoldása gyakran a munkaverseny kiszélesítése ős állandóéitása érdekében végzett szakszervezeti munkát is megfosztja hatékonyaágától.Azok akik demagóg módon foglalkoznak a bérkérdésekkel, más irányú hibákat is elkövetnek. Eltűrik, hogy a munka termelékenységénél gyorsabban emelkedjenek a kifizetett munkabérek, ami azt jelenti, hogy a kifizetett munkabér bizonyos része mögött nincs tényleges termelés, aránytalanság keletkezik az adott időszakban létrehozott termékmennyiség és a kifizetett munkabérek között. Ez odavezet, hogy - ha a kifizetett hérek tartósan meghaladják a termelékenység növekedését - az indokolatlanul megnőtt kifizetett bérösszeggel szemben nem áll megfelelő árufedezet, vagyis a munkások a több bérért nőm tudnak több árut vásárolta, nem lehet akkumulálni, tovább szélesíteni a termelést , ami a növekvő fogyasztás egyedüli reális alapja. Ezért - ha a kifizetett munkabéreknek a termelékenységet meghaladó növekedése •'•gyesek számára jelent is jogtalan előnyöket, az egész munkásosztály szempontjából rendkívül káros, hátrányos jelenség. Ugyanakkor egyes szakszervezeti vezetők opportunista módon eltűrik egyes munkások és alkalmazottak jogos járandóságának /munkabér, túlóra, prémium stb./ elutasítását, a helytelen bérelszámolást s nem egyszer törvényeink megsértését is. ^A dolgozókról való szocialista gondoskodás szakszervezeti feladatát is kettős jellegében kell tekinteni éppen úgy, mint a bérezést. E gondoskodás elősegíti a dolgozók jólétét, életszínvonala emelkedését. Ugyanakkor segíti a termelés és a termelékenység további emelését is, viszont az anyagi javak szüntelen növelése ismét lehetővé teszi a dolgozók jólétének emelését. Nem szorul különösebb magyarázatra, ogy bölcsődéink fejlesztése összefügg a nőknek a termelésbe valé bevonásával, munkaerőgazdálkodásunkkal, a társadalombiztosítás jé megszervezése, a táppénzcsalások elleni harc a dolgozók pénzének megtakarítása.mellett erősiti a munkafegyelmet, a baleset elhárítás fejlesztése csökkenti a kiesett munka'rák számát stb. Szocialista érdekvédelemről csak akkor beszélhetünk, ha az egyéni és az állami társadalmi érdek találkozik, kiegészít.ik egymása«. A szakszervezeteknek gondosan kell tanulmányozni ok a dolgozók életkörülményeit, szükségleteit: s tapasztalataikat a párt-és állami vezető szervek tudomására kell hozniok. Népgazdasági terveink, valamint egyéb törvényeink alapján állandóan kezdeményezniük kell a dolgozók élet-és munkakörülményeinek javítását.Szívós, ellenőrző és szervező munkát kell végezniük a koli \ • 4 I •*--------:...........................................—............———-.......................:----------------------—---------------------------------------------------—
