Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi (1950-ig Rákoscsabai, Rákoshegyi, Rákoskeresztúri, Rákosligeti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.158.a/5)
1955-03-18
r ... n. Hasonlóak Sztálin tanításai is. A szocializmus gazdasági alaptörvényét ’ Sztálin igy foglalAazta meg: az egész társadalom állandó növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szakadatlan növekedése és tökéletesedése utján. Sztálin tehát a legfejlettebb technika szakadatlan növekedését és tökéletesedését jelöli meg a nópjólét állandó emelésének eszközeként. A technika növekedése pedig szakadatlanul uj gyárakat, több szenet, több villanyenergiát, vasat, acélt stb. követel. , Hruscsov elvtáfcs az amerikai újságírókkal folytatott beszélgetés során orré a kérdésre is kitért, Nekünk mondotta Hruscsov alvtárs mindig az volt a véleményünk, .úgy véljük és az is lesz a véleményünk, hogy az ipar összes ágazatainak párhuzamosan kell fejlődniük, miközben a nehéziparnak a többi ágazat élen kell haladnia. Miért szükséges ez? Erre azért van szükség, mert a nehézipar termelési eszközöket gyárt, az életszínvonal emelése érdekében pedig termelőerőket kell teremteni és ki kell azokat bővíteni, s ehhez elengedhetetlen a gépesítés. Fém, valamint gépek, villamosenergia nélkül pedig a gépesítés lehetetlen. Ezért a népgazdaság fejlesztésének alapja a nehézipar. A Budapesti nagyaktiva ülésen Kovács István elvtárs elmondotta, hogy Budapest ipara 1954 évi teljes termelési tervét lo2.8 /S-ban teljesítette, kezdeti eredmények vannak a termelékenység emelésében is, Azonban komoly lx> y: hiányosság áz évi fejlődés üteme viszzacset. Amig 1953-ban 1952-hez képest Budapest iparának teljes termelési emelkedése 11.2 ,í volt, addig 1954-ben 1953-hoz képest mindössze 1.7 5-os volt az emelkedés. A nehézipar fejlődési üteme még rosszabbul alakult úgy Budapsti, mint országos viszonylatban. Az elmondott megállapítások kerületünkre is vonatkozik. Pld. a M.V.F.í. az 1954 évi teljes termelési tervét 94.8 .j-ra teljesítette, ami főleg annak tulajdonítható, hogy a külföldi import alapanyagot késedelemmel kapta meg az üzem. Az 1953. évhez viszonyítva a termelés 119.9 5-os, az 1 főre cső termelési érték 98.1/a-al szemben 1954-ben 112.1 ■/> reálisnak mondható . Ez év januári teljes termelés 112.5 5, februárba I0.I.3 tehát lefelé ivelőtendenciát mutat, megnyugvásra tehát nincs okunk. Termelékenységi tervét az üzemeli.5 ;S teljesítette, az anyag felhasználás is javuló tendenciát mutat. A béralap felhasználás a januárill2.5/í tervteljesités mellett lo? $ volt, tehát nemes k I főre eső termelékenység, hanem a loo Frt. kifizetett munkabére cső termelési érték is emelkedett. A feladat az, hegy a továbbiakban is olyan eredményeket érjünk el, amelyek hasonlóak a januári hónap eredményéhez.
