Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi (1950-ig Rákoscsabai, Rákoshegyi, Rákoskeresztúri, Rákosligeti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.158.a/5)
1955-03-18
r 5 * á' pártra az az osztályharc fő frontján fékezi munkánkat. Bénítóan ha- * ■ tott á jobboldali veszély elleni harcban és fokozta a zavart a párt sora iban az a tény, hogy e törekvések ólém a párton belül Nagy Imre elvtárs állott, aki egyes fontos kérdésekben a párt politikájával ellentétes, külön vonalat képviselt, a jobboldali opportunizmus irányzatának elvi alátámasztást és gyakorlati segiseget nyújtott. Vonatkozik ez pia. az I954 október'2o.-i cikkére de a Szabad Nép egyes más cikkeire és közleményeire is. Miben nyilvánult meg a párt politikájának jobboldali eltorzítása? Mindenekelőtt pártunk és népünk harcainak, történelmi győzelmeinek ^ és szocializmust épitő munkájának megengedhetetlen lebecsülésében. Az 1953. júniusi IC.V.-határozat pártunk egészében helyes munkáján belül bírálta a helyes politika végrehajtása során elkövetett hibákat. A határozat eltorzítása elkezdődött már az 1953 júniusi kormánynyilatkozatban, mely a párt egész addigi munkájáról kizárólag mint a hibák sorozatéról beszélt és különösen % szocialista iparosítást, az első ötéves tervet egészében hibásnak tüntette fel. Az eredmények tagadása meghamisította a történelmi tényékét és a párt önkritikáját eltorzította. A pártmunkásokban és a munkásosztály legöntudatosabb részében is zavart és keserűséget váltott ki a hősies épitőmunka eredményeinek a megtagadása, melyeknek megalkotásában oroszlánrészük volt. Fájdalmasan érintette dolgozó népünket az a tagadó, nem egyszer guynos hang, mely a szocialista Magyarország olyan erődítményeit, a nehéz, önfeláldozó munka olyan alkotásait érte, mint Sztálinvaros, Inota vagy Komló. Az olyan sűrűn hangoztatott nézeteknek, melyek megkísérlik az óletszin- C' vonal tartós, állandó emelését szembeállítani a nehézipar fejlesztésével semmi közük nincs a marxizmushoz, tehát a valósághoz, Ez a szembeállítás ellentmond a szocializmus alaptörvényének, mely szerint csak a legfejlettebb technika alapján, tehát a termelőeszközök állandó fejlesztése révén oldható meg a társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése. Vajon lehet-e másra épiteni népünk állandóan emelkedő jólétét, mint azokra a fogyasztási cikkeket gyártó és a mezőgazdasági termelést fokozó gépekre, melyekhez az acélt Diósgyőr, Ózd, és Sztálinváros az energiát elektromos erőmüveink és bányáink adják? A fogyasztási cikkek gyártás a i, az o nna 1 i szükségletet elógit ki, biztosítja a lakosság napi ellátását, a nehézipar eljövendő évekre cs évtizedekre alapozza meg a növekvő áruböséget és szocialista rendszerünk megingathatatlan erejét. A nehézipar megfelelő arányú fejlesztése nélkül nincs tartós jólét, nincs állandó jellegű élet színvonalemelkedés. Hasonlóan káros illúziókat keltő volt az a törekvos, mely az életszínvonal emelésének helyes jelszavát gyakorlatban elszakította a termelés, a termelékenység, az önköltség tényleges alakulásától. J' o j
