Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi (1950-ig Rákoscsabai, Rákoshegyi, Rákoskeresztúri, Rákosligeti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.158.a/5)
1955-03-04
1“ — J f % hogy Pakisztán, Czejlon és Ázsia más népei is megtalálják az icazi, nemzeti i szabadsághoz, és a gazdasági újjászületéshez vezető utat. Ez év áprilisában az indonéziai Bandug városában össze ül az Ázsia és afrikai országok értekezlete, amelyen 30 ázsiai ©s afrikai értekezletre számítanak* A, értekezlet napirendi pontját az Indonéz Szasztróamódzsózsó miniszterelnök már szétküldte, ami az értekezlet célját világosan megadja. Arról is szó van, hogy a konferencia megvizsgálja a nemzeti szuverénitást érintő kérdéseket, a faj megkülönböztetés problémáját, és a gyarmati rendszer ügyét. Tehát az események azt Igazolják, hogy ezen országok az értekezleten a gyarmati rendszer ellen leszhek, s az együtt-müködes^, /'-vnely kezd kialakulni közöttük tovább fog erősödni. Az elmúlt hónapokban pld. Csuenlaj látogatása Indiában, India-Burma Kínával felvett gazdasági, kulturális kapcsolatok mind ezt igazolják. Ezen események igen nagy nyugtalanságot váltottak ki az imperialisták körében. Látják a gyarmati mozgalom egyre erőteljesebb kibontakozását. A kapitálist*bilincsei Ázsiában is többhelyen szét lett szakítva. A gyarmati rendszer recseg, ropog, szemünk látása kezd összeomlani. Ez pedig Lenin és Sztálin elvtárs tanításai szerint az imperializmus halálát jelenti.r '' Ezek a tények nagy félelmet és rettegést váltanak ki a kapitalisták részéről. Hogy uralmukat a gyarmatvilágban ideig éráig fenntartcsák, vagy némileg megszilárdítsák, ezért tervezik és folyamodnak a háború eszközeihez. Az imperialisták Kínában látják a főveszélyt. Ezért ak r,;ák mindenáron megfolytani, lekapcsolni a szocialista tábor oldaláról,arra számítva, hogy ezzel ütőeret vágva az egész gyarmati mozgalmat leszerelheti. Ezért avatkozott bele az amerikai imperializmus még a kínai forradalom utolsó szakaszában közvetlenül a kínai nép szabadságharcában. A kínai forradalom utolsó szakaszán 1949. végén a nacionalista kínai korány sorozatos, szégyenteljes vereségek után, amelyek folyamán Kinai legdéiib részében szőriották, és miután a győztes Kínai hadsereg elfoglalta Kantont, és Csunkingot nem tehetett mást, mint Formoza sziget le
