Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi (1950-ig Rákoscsabai, Rákoshegyi, Rákoskeresztúri, Rákosligeti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.158.a/3)
1955-01-20
^ ■ ,______„ f MMMMMÜV ;-ai,r«MWWinij| | 195$ január 18. 2 * Jelentés a kerület:) óért válaeztott szerveinek a kollektív vezetés ' teróii elért eredmények, hiányosságok, további feladatok. A K.Vé októberi ülése foglnlkoz tt a kollektív vezetés területén elért ered Hiányokkal és hiányosságokkal, A határozat megállapította, hogy a júniusi határozat óta lényeges javulén mutatkozik úgy a K*V. kollektív munkájában, mint az alsó pártszervek ezirányú inunk'jóban, A K.V. októberi ül-e se utat mutatott és megvetette alapjait az igazi kollektív pártvezetésnek* Továbbiéjleaztette ós nagy lépést tett óléra a bírálat éta önbírálat bolsevik módszereinek kifejlesztésében* a pár^demokrácia érvényesélé.vében, megszilárdításában* \ ' A K.V* határozata világosan kijelölte számunkra azokat az elveket Pártunk III* Kongresszusa határozata alapján, mely hibák'kiküszöbölésével lehetővé , válik széles fronton az egész dolgozó néppel való előre nyémuláe a szedni izmus felé, lázért most döntő feladat, hogy megjavítsuk pártszervezeteink vezetését, magasabb fokra emeljük vezetési módszerüket. A voeotés kollektivitása a pártvezetés legfőbb elve azt jelenti, hogy a pártban minden fontos kérdést kollektíván kell eldönteni nem pádig egyes személyeknek, * vezetőség kollektíván szélesebben és mélyebben látja a helyzetet és a teny ^nivalókat, mint csak egy két tagja óo ezért véleménye döntés© sokkal megbízhatóbb, a Kommunista pártok egyik legfőbb forrása, hegy vezető szerveibe] az egész ólvsapat kollektív tudása, tapasztalata testesül meg. A kollektív dönt ént e vélemények harca előzi mag, k vitában kialakult legjobb tapasztalatok, módszerük stb. alapján hoznak döntést. Ez a döntés a kollektíva döntése, amelyet a vitában résztvevők &. teljes egyenjogúság elve alapján hoznak, ós amaiy«*xaac*±*;É ez agyformán kötelező a kollektíva minden tagjára A kollektív vezetés azt jelenti, hogy a választott szervek tagjai kivétel nélkül hozzájárulnak tudásuk, tapasztalauk s kezdeményező képességükkel a közős ügyhöú vaasak és közösen harcolnak annak végrehajtásáért. Csak az egész kollektív vezetés biztosíthatja az egész párttagság aktivitását. Persze a kollektív vezetés non jelenti az egyéni felelőség megszűnteteáét, sőt növeli mert a választott szervek tagjai valamennyien felelősök a hozott határozatért, he ugyanakkor a határozat végrehajtásáért személy szerinti felelősök vannak, akiknek be kell számolni a határozat végrehajtáséról, és akikot a kollektíva felelőségre is vonhat, Körül®tünk választott szervéinél a kollektív munkát értékelvű kezdve az alapszervez®töknél} megállapíthatjuk, hogy az idáig elért eredmények még igen kezdetlegesek, * javulás főként azon a téren mutatkozik meg , hogy ma már kevés alapszervez#ti titkár vau, aki a vezetőség nélkül fontosabb kérdésekben ügyödül döntene. Legtöbb esetben közösön a vezetőséggel megbeszélve döntőnek és hozunk javaslatot a taggyűlésekre. Lényegesebb javulás mutatkozik a fontosabb alapéserve-fe©tekael mint pld, a k.V.iü* Gépállomás, Ihnécs, Micsurin, Tatarozó V. 2-es körzeti alapszervezot, Cipész Szövetkezet alapszorvi vezetőségékéi azon a téren is, hogy a vezetőség közös véleménye alapján koszitk el a taggyűlés beszámolóját és a határozatok alapján kollektiven megosztják a munkát & vezetőség tagjai között. Az eredmények mellett azonban sokkol több a hiányosság, mely főként azon a téren ie mutatkozik meg, hogy a párfcvazatőőégi' tagok nem mindegyike köztifl sok esetben a titkárok is nem készülnek fel a vezetőségi ülésekre, sok esetben csak kapáéból tárgyalnak meg e^y-kót felmerülő problémát, mely lehetetlenné teszi a vezetés színvonalának emelését az elvi • vséges álláspont kialakítását a bírálat óo önbirálat fejlődését. Ez mellett nem «, y helyen létszárailag is hiányosaak a vozatőségi ülések, mely szintén lehe- I' tétlenné toj-aí a kollektív vezetés megszilárdítását. A vezetőség beszámolójának kollektív elkészítésére egyes alapszervez©töknél az utóból időben nem fejlődés hanem visszaesés mutatkozik. Pld. a 6-oa alapszorvczétnél a vezetésé, beszámolóját egyedül nem is a titkár, hanem a szervező titkár ké®aiti ;30ic *e®tb®n, függetlenül a többi vezetőségi tagoktól. ?aÉiy &a 1-** alapsservezetnel, ahpl csak a titkár készíti el a vezetőség beszámolóját, legtöbb esetben hasonló a helyset a 4-es körzeti alapszervezetnél *'’/ll ............... ..
