Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi (1950-ig Rákoscsabai, Rákoshegyi, Rákoskeresztúri, Rákosligeti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.158.a/3)
1953-11-12
r - n* "Áss elmaradott nagybirtok helyén létrejött eokszázezer kisárutermelő pa[ raezt&azdaBágban a termelés fejlesztóoének igen szűk kórlátai voltak. 5 bár az uj termeiéi réteg liás tartást ée gazdasági szükségletei és fogyass tása emelkedett, a falun kívül irányuld árutermelés csőkké • Helyes gazdőaá&poli tilsával ezek következményeit már ki lehetett volna küszöbölni. Az elmaradás okai az utolsó öt esztendő c'azdaságpolitlkájában is megtalálhatók. Ez alatt az idő alatt az ország népgazdaságában gyökeres változás ment végbe * agrár országból ipari országgá lettünk. Az iparosodás ismérvei ezt világosan igazolják, á szocialista iparosítás kétségtelenül helyes politikájából azonban a mezőgazdasági termelés fejlesztése tekintetében nagy feladatokat kellett volna kitűzni és megoldani, ami a;ónban elmaradt. 6 nagyarányú és gyors iparosítás fokozottabb mezőgazdasági árutermelést, nagyobb feleslegeket követelt volna. Ugyanakkor gz iparosítás jelentékeny munkaerőt vont el a mezőgazdaságtól, amely csökkentette a mezőgazdaság munkaerejét, másrészt növelte az ellátatlanok számát. íiyllvánvaló teliét, hogy ipari, vagy iparosodd országban a mezőgazdasági termelés fejlődésével elsősorban az árutermelés növekedésével szemben nagyobbak a követelmények, mint agrárorozágban. Gazdaságpolitikánkban azonban nem jutott érvényre ez a felismerés és az ipar fejlesztésével nem tartott lépést a mezőgazdasági termelés fokozása. Ha már látjuk, hogy ez hiba volt, amit most helyre kell hozni.Ez is magyarázza, hogy miért kell most a mezőgazdaság fejlesztésének népgazdasági problémáink homlokterébe kerülni. Hátráltatta a termelés növekedését a mezőgazdaságban az állami gazdaságok és a termelőszövetkezeti nagyüzemek gazdasági megszilárdulásának eHiányagoláoa és termelésük alacsony színvonala. Más ssével szocialista nagyüzemeink elmaradottsága, ahol pedig a legjobb feltételei vannak a termelés fokozásának. A tervezés munkájában nem jutott érvényre a tudományos szemlélet, háttérbe szorult az elmélet, a marxizmuo-loninizmuo tanítása, amiből a jövő munkánk számára le kell vonni az egyedüli helyes következtetést* tudociányos elméleti alapok nélkül ma már mn lehet tervszerű, céltudatos gazdaságpolitikát folytatni, ami természetesen a mezőgazdaságra ír vonatkozik. A tudomány a gyakorlati munka vezérfonala. Ugyanakkor azonban a tudomány eredményei a gyakorlati munka nyomán jelentenek több húst, zsírt,kenyeret, tejet, cukrot, bőrt, gyapjút stb. A termő területből' mutatkozó viszony, logos hiányt a terméshozam fokozásával lehet leküzdeni.X&y lehet területet nyerni ée uj vagy fontosabb kultúrák számára fölszabadítani anélkül, hogy ez rés növényfajták termelésének csökkentésével járna. Ez is arra mutat,hogy mezőgazdaságunk mai elmaradottságából az ecyotlen járható kivezető ut: 0 terméshozam növelése. '? f/V \
