Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi (1950-ig Rákoscsabai, Rákoshegyi, Rákoskeresztúri, Rákosligeti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.158.a/3)
1949-08-25 / Pártbizottsági
r a1 [ /m$í \ / Rí*" •> ' Jegyzőkönyv. ^ | ■ ? j§’ Készült Rákoshegyen,19*1-9 « évi augusztus 25-én tartott vez-etóségi iXXéé ón • Jelen var nak í Os oth János titkár,Vár szegi István káder os ,Bulin Józsefné okt.-tásfelelős .Pillér Béla^isa Árpádné,Biró I.Alajos. Csoth János titkár ngnyitj a az ülést,bejelenti,hogy a riapirer d két pontból áll. \ I.íiberaóg k -rdése. XI. lo-és bizalmiak kérdése. , . , '^lz I.ponttal' az éberség kérdésével foglalkozva a Szabad-Hép aug.2b-ón megjelent cikkével; hivatkozik,amit a Központi Pártbizottság köz le ménének sdotí’b ki a pái'tűzex'vos tek vi zs gálát sin ak ks.pOSán#A -isoo-* rozétokat felolvasva a kizárások és szigorú megrovások kérdését kier^téKeive k*ri az elvtársakat,hogy az éberség állandó fokozását tartsak ' szemelőtt.Rámutatott helyi példára,az esti pártiskolán Szubo elvtars x-állnndó.an késik s párt ellenes hangot üt meg s ezt nemvették annyira .omolyan az Iskolavezetők,hogy az iskolából való kizárást alkalmaztak V°lnö* Propaganda területén is nagyobb figyelermdL kell lenni,különösen azokra,kik simulékonyak és hizelgőek* Hozzászólások* , , , . . . , , » , Bulla Józsefné elvtársnő az újságban foglalt határozatok újra felrázták a funkcionáriusokat, ezt sajátságáról is tapasztalja* sokkal kot eless ég s zerübbnék tartja,hogy minél éberebb legyen. fíiró I.Alajos elvtárs az éberség kérdését minél fokozottabban kell hirdetni és valóságban megteremteni.Propagandában beállott lazaságot ezzel pótoljuk, lehet és fogjuk. . Csuth elvtárs válaszában ismételten hangsúlyozta,minden rószor -na állandóan fokozza éberségét,őzzel elérjük azt,hogy minden reszortos munkaköre s annak beosztottjai állandóan fejlődnek. ...... , ' a II.ponttal kapcsolatban Cssth olvtárs a lo-es bizalmi kérdéssel / foglalkozva ismertette,hogy a lo-es bizalmi rendszert 1 1/2 évoal-i— „ /■"'Nőttük fel,ami igen bevált,mert egen keresztül össze t dtuk ^ogni ; t3r— aaságat,egyrészt politikailag,másrészt n tagdíj pontos fizetésit nagyjából biztosítót tűk .Ugyan a vizsgálat, amely két alkalommal történt *^..7- részt o kommunista tagság felülvizsgálata,másodszor az egyesüléssel kapcsolatosan nagy segítséget nyújtott s vizsgálóbi zot tságoknsk•a a ónban r - ,sőbb ezt a vonalát elhanyagoltuk,nemfefctqttünk kellő súlyt aunok a politikai jelentőcégére,mely a lo-es bizalmiakra hárult jhnnema trgdij beszedésre fektettük a fősuXv’t, azt tekintettük xozponti kordesnek.iíibDŐ.. természetesen az adódott,hogy tagság politikailag egoszen szetesecu, s ezt a bizalmiak egyáltalán nem tekintették központi k u-désnek.Aitalában a bizalmiak úgy foglftlkoztok a tagsággal,hogy esetleg meghívjak egy-egy ülésre,vagy pártnopra.Kz pártszempontból igen helytelen, kzek az anonoajk káshol is fennállón ok. A Központ foglalkozott ezzel n kérdéssel esmegállapította,hogy ez a helyzet nemállhot fenn tovább, ezért a következő határozatot hozta a pártszervezet részére. A lo-es bizalmi nevet megvált őzt »t ja pái’t bizalmivá, mert e pártbizalmi a part tiszt őse,o törtje a pártot a kezében,raj te ráülik a Párt összekovacsolodasa,il letve okul— vizálésa.tohát ő az,oki a Part kerekét lendületbe hozza,eppen ezort a pártbizo1mioknok képzett knek kell lenni.Szükséges,hogy r Szabad- opet olvase a és hogy szemináriumot halig ásson, he rt enélkul neajtud ja funkcióját úgy betölteni,mint hogy Partunk irányvonala megköveteli.Pártbizalmi bevonté köteles o csoportját összehívni s annak beszámolót tartanl.A part•/. c\
