Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi (1950-ig Rákoscsabai, Rákoshegyi, Rákoskeresztúri, Rákosligeti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.158.a/2)
1955-07-22
r- ... n Mindezt bizonyítják az eg|#niek tulajdonában lévő szőlő* tőkék állapéta, hogy átlag 60*80 évesek, továbbá, h gy a gyümölcsfák még az átlagkort sem érik meg és melyeknek hozama mindinkább csökkeni tendenciát mutat. A szövetkezeti társulás mozgósító erje a tásasmunka lényege megmutatkozik még az emberek nevelésében és formálásában is. A közös gazdálkodáshoz valő ragaszkodás tényét, legjobban az ez óv folyamán a Kossuth tsz, vezetésében történt változás zökkenőmentes megvalósítása mutatta meg, melyet egyesek már úgy állítottak be, hogy ez a Kossuth tsz. felbomlásához fog vezetni. Kós mindezek a jósők tévedtek, azért mert nem vették figyelemben a társsága adálkodásnak ezt a jelentős tartalmát, és nem tudták megérteni azt, hogy a közős munka az összetartozás érzése, képes legyőzni a rokoni civődásokat, képes összeforrasztani mind azokat, kik azelőtt ki-ki a maga ^ külön útját járta. mindezeknek a jóslatoknak ellenére, ma jelenthetjük a Partbízót teágnak, hogy a Kossuth tsz. budapesti kerületek közötti versenyben a nehézségeket leküzdve, élre tört és jelen pillanatban is az első helyen áll. Külön kellene foglalkoznunk olyan tényezőkkel is, mint a szervezeteég növekedése, mely a Micsurin tsz. működését, a szivóságok érvényesülése, mely a Gerő tsz. működését jellemzi, ki ennek alapján budapesti viszonylatban második helyen áll a Tsz.-ek között. Az elért eredmények nem szülétek maguktól, igen szivős harcot kellett folytatni úgy a tsz-en belül, mint a tsz.-en kívül a kishitüekkel , a lemaradókkal. Ebben a harcban jelentős segítséget nyújtottak a párt és állami szervek, gápállomés és n nem utolsó sorban a tsz-ek élén megválasztott vezetők. Az elmúlt időszak ni eredményei ellenére, előrehaladást a mezőgazdaL?ágl szocialista átszervezésben nem tudtunk elérni, és az átmenetet biztosító s a fokozatotíágot jelentő I.-es típusú termelőszövetkezeti csoport fejlődése lemaradt, tevékenységűit nem az alapszabály betartását tükrözi, túlteng az eg#|ni munka a közös munka rovására. Ezzel lényegében az ott dolgozó parasztok többségében nem tudott megérni a társas munka gondolata, annál is inkább, mivel a terraelőezövetkézéti csoport tagsággal jár' kedvezményokot ennek ellenére is élvezik. Az a tény, hogy az I. típusú termelőszövetkezeti csoportnál az alapszakéi nem tartották b© olyan helyzetet tenuatett, hogy az egyéni gazdák melyek foglalkoznak a szövetkezetbe való belépés gondolatával, mivel köztük és a termelőszövetkezeti csoport működése között különbséget a kedtemáápyen ÁA
