Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVI. (1950-ig Cinkotai, Mátyásföldi, Rákosszentmihályi, Sashalmi) Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.157.a/6)

1949-03-25 / Cinkota

r tft iiW ........ A nk, -­­yv' ,v | JP /#\ tw*v**afc,. \ f . t jegyzőkönyv , kosz lt t. I, la gyár Dolgozok FártjaKxfc cinkotai szervezetének 1949. március 25.-én megtartott szabad párt nap jár.. 1. Balogh Albert elvtárs megnyitja a szabad párt napot és rá­mutat arra, hogy 0 mai pártnap anyaga a< proletárdiktatuáról való meg­emlékezés. 1918-as forradalmai a frontról Visszatért katonák irányí­tott k. A forradalom kivivasa után, az újjáépítés során azonban hi-, bák voltak. A Magyarországi kommunisták pártja mellett meg e&y hatal­mas párt volt az Országban a Szociáldemokrata párt. Jönnek jobboldala , veszélyes volt a uovébbi fejlődésre. Mint minden forradalomnak, ennek a 1919-as forradalomnak is voltak, áldozatai. Magyarországon talán csak, a Dózsa- féle paraszt forradalomnak volt annyi áldozata, mint ennek a proletár forradalomnak. .A négy és fél hónapi uralom után ez a forra­dalom elbukott és a helyét felvi.lt. el enfocradalom uralomra jutása után következtek a szörnyű megtorlások, Ezután az elnöklő elvtars fel­kéri Kis . Lászl elvtársat előadása megtartásúra. Kiss László emelkedik szólásra: Harminc év, 1919 március 21.-én a .proletariátus kezébe ke­rült a hasalom. A Horthy éra alatt elkendőzték, bemocskolták forrada­lom igazi jelentőségét. A Tanácsköztársaság megalakulása előtt a forra­dalmak sorozata, indult meg Európában, jgyedül Oroszországban győzött a a forradalom. Az Oroszországból hazajövő hadijgiglyok látták milyen nagy külömbsóg van az ittlóvo feudális rendszer és a már. Oroszországban szár­nyait bontogató szocializmus között. 1 Március 21.-én. Károlyi kormány átadta a hatalmat a Tanács­­köatársaságnak, államosították az üzemeket, tehát a munkásosztály ke­zébe kívánta a,hatalmat, tenni. Az egyik kezével tehát épített, de a_ másik keze le volt kötve, hiszen a harcot állni kellett az intervenci­­,-s csapatoklcal szemben is. A döntő hiba a két párt /a Kommunista párt és a Szociálde­mokrata párt/ egyesülése volt. Lenin hangoztatta, hogy "addig ne egye­­sülés, mig a pú. tok nincsenek megtisztítva jobboldalaiktól". A bukás másik oka: Horthyt az indegen hatalmak támogattak, ‘ - továbbá nem építették kia munkás- paraszt szövetséget, nem osztottak parasztoknak földet. Nem szabad ar.r.l sem megfelejtkezni, hogy ezek a hibák egy küzdő forr .. alom hibái voltak. A Szovjetuniónak sikerült x, - nekünk nem -.Annak ellenére, hogy Magyarországon az ellenforrada­­, lom vette át a hatalmat, nem gátolhatoa meg azonban azt, hogy a szoci­alizmus eszméi ne terjedtek volna. Rakod, elvt.árs kezdetben Oroszország­ból Vasa elvtárssal együtt irányították a szervezést ée a munkát, később mindketten hazajöttek.és egy évig dolgoztak, mig felfedezték őket. Ezalatt a Szovjetunió fejlődött és a sztálini öt eves tér- v vek során annyira megerősödött úgy gazdaságilag, pol.itikikailag, mint katonailag, ho y a második világháború kitörése során a már Szovjetunió belseje f elé törő X német fassiszta csapatokat Sztalingárnál végképp sikerült megái!! itani és nem csak az Országuk területéről, hanem a tamay dó Fővárosáig, Berlinig verték vissza őket. A felszabadított Dunámént&i államokban megindulhatott ezáltal a szocializmus építése a népi demok­rácia államfőiméja mellett, mely tudvalevőleg a kapitalizmusból átmenő ut a szocializmus felé. .. A M.K.P. elévülhetetlen érdemeket szerzett az újjáépítés munkájából, annak ellenére, hogy a szoc.dem; part jobboldala, yalajjrunt a kisgazd. párt akadályozta a fejlődést. 1948-ban egyesült a két part.^ 1919-ben elmaradt a kulákharc, /mely éppon úgy kizsáööáányoló ja a falusi wsr szegény £s közép parasztságnak, mint tőkés a munkásnak ./de most a munkásosztály xegitőkezét nyújtja a dolgozó pársztsúgnak a haladó értei miséggel eg--etemben. Az egyesülés megteremtette a .három éves terv meg­­­■ ■ £ ________

Next

/
Thumbnails
Contents