Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVI. (1950-ig Cinkotai, Mátyásföldi, Rákosszentmihályi, Sashalmi) Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.157.a/3)
1955-03-03
r. n- 2 -Erdei et.: A beszámoló megállapítja, hogy az önköltség nem javult Vájjon eszrevhető-e az ellenség tevékenykedése azokban a nagy anyagpazárlásokban, amelyek a gyárakban különféle anyagoknál tapasztalható? Az őszi racionalizálásoknak van-e valami kihatása a gazdaságos termelésre? Válasz: Tóth et.: Sántáné et. kérdésére: kerületünkben a termelékenység emelkedése nagyon csekély, mennyiségben. Nem mutatható ki, hogy a termelékenység tényezői közül melyik volt a döntő hatású erre. Minden valószinsüég szerint a dolgozóknak a termelékenység kérdéséhez való jobb hozzáállása mutatkozik meg. Itt válaszol Erdei et. aznn kérdésére, amely a racionalizálásnak a termelékenységre történő kihatásával foglalkozik. -A racionalizálás kihatása kicsi /ikarusi példát említ/ Szandai et. krdésére: Az anyagköltség -79- nem az Ikarus 3o-as buszra lett kalkulálva, hiszen egyes országok felé különböző autóbusz terveket kellett teljesíteni. -Örvendetes jelenség az anyaghányad csökkenése, amelyből elsősorban a dolgozók takarékossági mozgalma tükröződik. Az anyag ár csökkenése ezen n. év értékelésébe még nem foglalta- 1 tik. A beszámoló utal arra, hogy a selejtértéke a kerületben állandósult. Ez azt jelenti, hogy a III. n.évben a selejt 1.9 fi volt, a IV. n. évben is fi szerüleg ennyi volt, azonban a termelés globálisan a IV. negyedben több volt, mint a III.negyedben. Kiskapusi et. az anyaghányad kérdését teszi szóvá. -A kerület ^ üzemeinek összességében ez 79 fi. Ilyen szefcppntból az Ikarus a döntő, s ott magas az anyaghányad. As energia felhasználás kérdése: a beszámoló nem terjedt ki minden részletre. -Általában, ahogy az anyagnormák nincsennek meg, úgy hiányzik az energia felhasználási is. Krizs et. kérdésére: álatlában az anyagnormák kidolgozása 2-3 eve folyamatban van. Azonban a vállalatok gazdasági vezetése nem sok súlyt helyez erre /példát említ az Ikarusból/ Soltész et. kérdésére: A gazdaságosabb termelést a gazdasági, műszaki vezetőknek a nem kellő hozzáállása, nemtörődömsége akadályozza. Hogyha a gazdasági vezetők a kerület minden területén gazdának éreznék magukat, más lenne a helyzetkép. Erdei et.^kérdésére: Mindenki, aki nem gazdaságosan dolgozik, az ellenség. -Elsősorban a dolgozók nagyobb figyelme segítené ezt a kérdést megoldani. A. pártszervezetek tevékenyéségének, a pártcsoportok munkájának is nagy figyelmet kellene erre a kérdésre szentelni. Vita. poj-fász et: A gazdaságosabb termelésnél a műszaki vezetőknek a kérdéshez való hozzáállásának elhárításával nyílna lehetőség a nagyobb eredményekre. * 6 *
