Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVI. (1950-ig Cinkotai, Mátyásföldi, Rákosszentmihályi, Sashalmi) Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.157.a/3)
1954-01-07
Konyhakertészet fejlesztésénél ki kell használni a még található bevetetlen területet fontos ez nemzetgazdasági szempontból. A szöllő ültetés úgy néz ki, hogy a terület ott áll parlagon, nem gondol rá senki, hogy azt is ki lehet használni, s ezt a termelő szövetkezetnek kellene kihasználni, de ők azt mondják, hogy nem látják biztosítottnak a munkaerőt, ezt a kérdést nem érti, hogyan lehet az, hogy hincs erre munkaerő, hiszen most is fognak belépni a szövetkezetbe, itt inkább az játszik szerepet, hogy kifizető-e van nem a következő 1-2 évben, olyanra is kell gondot fbrditani, ami nemcsak most, hanem egy pár óv múlva hozza meg a hasznot. Ha ezt vennénk figyelembe országos viszonylatban, akkor 800.000 holdon nem termelnénk, ami szikes talaj, mert nem kifizető, javasolja, hogy a termeőszövetkeztek vezetői komolyabban tárgyalják meg ezt a kérdést és vonják be a tagságot is ebbe a tárgyalásba és közösen hozzanak határozatot. Dóka elvtárs: Megállapíthatom, hogy kijöttek azok a fontos és lényeges kérdések amelyek fontosak Voltak. Pavelán elvtársnő hozzászólására kell reagálni, eddig az volt a gyakorlat, hogyha a K.V. hozott egy határa rozatot, azt megtárgyalta a Budapesti Pártbizottság, s hozott határozatot, utána megtárgyaltuk a kerületi pártbizottsági ülésen, hoztunk határozatot, majd a választmányi ülés is megtárgylta és csak azután vittük ki a tömegek közzé, Ennek a beszámolónak a célja az, hogy nézzük meg, hogy a tömegek hogyan foglalkoznak ezzel a határozattal, és elsősorban olyan intézkedéseket hozzunk, amelyek elősegítik hogy a tömegek foglalkozzanak és megértsék a határozatokat. A mai Szabad kép foglalkozik a kérdéssel, hogy egyénileg és csoportosan meg kell beszélni ezeket a határozatokat, hogy lássák a parasztok, hogy nemzetgazdasági szempontból milyen hatalmas jelentősége van, s az egyéni parasztok is lássák, hogy a határozatok helyes végrehajtása mit hoz a konyhára, tehát egyénileg is meg kell nézni hogy mit jelent a határozat. Nyilvánvaló, hogy ha a mezőgazdaság hozama emelkedni fog, akkor a dolgozók eletszinvonala is emelkedik, k Javaslom, hogy szenteljünk, egy # jó hóhány hetet arra,,hogy a szövetkezeti tagokkal megértettessük a pártszervezetein keresztül a _ határozatot. Akkor már meg tudjuk állapítani, hogy mi a dolgozók véleménye s a Pártbizottság határozatát a tömegek véleménye alapján helyi viszonylatokra konkrétizálva meg lehet hozni. Az Augusztus 2o Tsz-ben kb. I0-I5 ember foglalkozik azzal, hogy jóvolna szöllőt ültetni, a Forrás Tszcs-ben kb. 5-6 ember foglalkozik azzal, hogy jó volna halastót létesíteni, ezt a kérdést meg kell beszélni a tagsággal, meg kell hallgatni annak a véleményét, azután annak szellemében kell intézkedni, nem kell félni az újtól... Egyetértek azzal, amit Szandai elvtárs megállapított, hogy a parasztság most már bátran tervezhet,,tehát nem rossz kifejezés ez. Eddig ez nem állott fent, mert i nem tudták, hogy a jövő évre mit kell beszolgáltatni..^ S ezt a kérdést széles körben tudatosítani kell. Az a véleményem, hogy a dolgozó parasztok nem a kormányhatározatokkal szemben bizalmatlanok,hanem a tanáccsá, szemben, akiben az elmúlt évek során sokszor csalódtak, ezen változtatni kell... Vizvári elvtárs felvetette a korpa kérdését, szerintem ez nem lenne, helyes, mert ezt akkor nemcsak Cinkotán követelnék meg, hanem Kistarcsán és az egész ország-ban a dolgozó,parasztok, s a kenyérgabonából nem készülne más csak korpa, meg kell órttetni a parasztokkal ezt a kérdést. Maurer elvtárs felvetette azt a kérdést, hogy a földek több helyen vannak, meg kell mondani, hogy ezzel a kérdéssel már sokszor foglalkoztunk, ezt most jelenleg nem lehet megoldani, volt idő, amikor meg kellett volna oldani és meg is lehetett volna, az a véleményem, hogyha a Tanács szivügyének tekintette volna ezt a kérdést, már résen mw lehetett volna oldani. & & *
