Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XV. (1950-ig Rákospalotai, Pestújhelyi) Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.156.a/3)

1955-02-03

r ... i a A tervfeladatokst mar nem olyan rószletekbe-m«nően, inkább a legfonti.sabb c • tervfuladatok köré cs'.porti.aitva kapónk meg c. vállalatok. Továbbra is hiba, hogy a váll. latok az önköltségi tervüket nem .kapják mo< kelló időben, ős ezért n.m tudják biztosítani v.z önköltségi terv végrehaj'tu­­flának előfeltételeit. Jelentős eredményt értünk el, he.y mtigshünt a* időszakok­ban lévő állandó tervválti ztatus, mely a vállalatok munkáját biztosabb ala­pokra helyezte, 2. / Premizálás terén: A premizálás területén még nem értek el a K.V. határozatának megfelelő eredmé­nyeket, mert még mindig nincs jiga az igazgatónak az üzem sajátosságainak meg­felelően premizálni a vállalat műszaki dolgozóit. Az iparági prémium szabályzat nem nyújt módot ahhoz, hegy a vállalati sat dtosságnak megfelelő célok elórésó­­^ ro ösztönözzön, mert teljesítési feltételt kell beállítani olyan munkahelyekre ’v_ is ,amely di-lgoadknnk a tervtelj .sitidre su át tevékenységükkel hatása nincs. pl. a Kötogyárban beruházási előadóknak, valamint az ujitési előadóknak tervtel­­jesitcs után kell prémiumot fizetni még akkor is, ha a tervteljositésút saját tevékenységükkel nem segítik elő. Ez nem jellemző pinden üzemünké. Pl, a Rákospalotai Bőrkenfekcióban a beruhá­zási felelősök prémiumét csak abban az esetben kapnak, ha i vr 11 .lat által neg­­határozett beruházási tervfeladatokat a meghatározott időpontig teljesitik. Ugyanez áll az újítási előadókra is, 3, /A beruházások; A beruházások terén minden esetre változtatni kell olyan vonatkozásban, hogy a terven felül befizete t nyereséget a vállalatok fel is tudják használni, mert jelenleg a vállalat csak olyan beruházásokat hajthat végre, a nyereség terven­­felü^i részesedésből, amely nem esig anyaggazdálkodás aléf mért köztudomású az, hogy jelenleg kötöttgazdálkodés alá tartozik úgy az építőanyag, mint a gépi fel­szerelés, tehát az igazgatónak szociális, vagy kulturális beruházások létesíté­sére igy módja nincs. Ez ügy néz ki jelenleg, hogy nesze semmi fogd meg jól, csak éppen formálisan kap vissaatóritést az igazgató. Persze olyan is előfordult pl. a Bőrkonfekcióban, hogy a tervenfelüli nyereség vállalati részét az iparág más vállalatához diszponálták át azzal a megjegyzéssel, hogy a vállalatot csak a 230 ,000 Ft, tervenfelüli nyereség illeti meg, a másik 200,000 Ft,- nem tudható be a vállalat jó munkájának. Ebből azután az adódik, hogy a vállalati igazgatók nem tudnak a dolgozók felé olyan létesítmények beruházásáról beszámolni, mely a d dolgozók szociális, kulturális igényeit elégítené ki, és amely a dolgozók jőmun­­kája eredményeként jelentkezett vállalaton belül, I­­. / lo

Next

/
Thumbnails
Contents