Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XV. (1950-ig Rákospalotai, Pestújhelyi) Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.156.a/3)

1955-02-03

r ^ ”iI > •, - ^ .......................... I MDP».-.xy.» Kg*. Párt- Végrehaítóbizottsáp. b/xv/24/V$55 jan. 31. 1 * Párt és Tömegszervezetek Osztálya. “ Készült* 22 példányban.- • Jelentés . az igazgatók jogairól, és kötelességeiről. Partunk III* Kongresszusa részletesen megtárgyalta azokat a problémákat, amelyek az ujszakasz politikájának kibontakozásáét a termelés területén akadályozzák. A III. Kongresszus határozata nyomán a Központi Vezetőség 1954. augusztus 20.i ülé­sén határozatot hozott az iparvállalatok igazgatóinak felelősségéről, és jogairól. ^ A határozat megállapitja, hogy a termelés irányítását hátrányosan befolyásolják azok a megkötöttségek, amelyek p, vállalati igazgatók hatáskörét osorbitják, önáló­­ségukat és kezdeményező készségüket csökkentig, ^ Pl. a vállalatok száméra felettes szervok /Minisztérium, igazgatóság'/ egész sor ( olyan t«rvmutatót állapítottak meg, melyek jelentősége a gyakorlatban igen cse­kély, együttes teljesítése pedig nehézségekbe ütközött* Továbbá lehetetlen fela­datok megoldása elé állították az igazgatókat azzal, hogy a tervfolada-tokat vele nem tárgyalták meg, és igy a tervek rendszerint nem voltak reálisak. Az önköltségi terveket pedig általába jóval a tervidőszak megkezdése után, sőt a tervidőszak : közvetlen befejezése előtt kapták ciögra'vállalatok. A tervrendszerünk hiányosságai ^özé tartozott Is tartozik jelenleg is, a kooperáció egészségtelen kittijedtségo. A vállalat béralapja ugyanis a termelési tervértékhez i.,azoldik. A kooperációban beszerzett alkatrész éra anyagköltségnek számit, mig ha a vdllalaV^az alkatrészt (jic.ga állitja elő, az előállításához béralap szükséges, anélkül, hogy a végtermék ^ érteke emelkednék. így a népgazdaságra hasznos egészséges vertikalitás helyett az igazgató továbbra is kénytelen fenntartani a kooperációt, nehogy béralap túllé­pésbe kerüljön, s ezzel ő is műszaki ős adminisztratív személyzete is elessék a prémiumtól. Pl, a szénszállítás, anyagszállítás, vagy egyes alkatrészek elkészíté­sét a vállalatok kénytelenek külső szervekkel elvégeztetni, mert kásáját emberei­vel végeztetné el, az béralaptullépést jelintene. Jellemző példa erre az Olajgyár, és ez a példa semmi esetre sem azt űizonyitja, hogy a felsőbb gazdasági szervek igy a Minisztérium a gazdaságos termelés megvalósítására ösztönözte volna a válla­latot. Az Olajgyár az elmúlt évben kifizetett kb. másfél millió forintot küldő bér­munkáért, és annak ellenére, hogy a vállalat igazgatója több Ízben fölhívta a miniszteriális szervek figyelmét arra, hogy ez az egészségtelen kooperáció csak a vállalat szamait szépíti, de semmi esetre sem gazdaságos az Olajgyár részére. Farkas elvtars csak 20 fő létszám emelést kért, amelynek évi bére kb-. -200 - 250»OtX Ft.-ot tett volna ki, de annak ellenére, hogy torzította volna a vállalat mutatóit-Jr kb. 1,200.000 Ft raegtakritást jelentett volna a vállalatnak. í ' ’’ j \ . .í M l' dy ;

Next

/
Thumbnails
Contents