Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XV. (1950-ig Rákospalotai, Pestújhelyi) Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.156.a/3)
1955-04-28
r.. ti , Kedv*a Elvtársak! A titkári értekezlet oélja, hogy összesitsük és tájékoztatóként átadjuk az elvtársaknak azokat a tapasztalatokat, amelyeket a kerület üzemei ős egyék alapszervezetei ellenőrzésekor a P*V.B* dolgozói szereztek* I Aionban mielőtt még számot adnék az elvtársaknak és értékelném a titkár elvtársak munkáját) szeretnék egy néhány szóval segítséget adni az agitációs munkához, konkrétabbá kellff tenni az agitáflió tartalmát, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az agitáció a tömegek aktivizálása május- l*-re Jelentőségéről nem megy kellő mértékben* Mi te alapozzuk ezt? Elsősorban arra, hogy az agitámió, amelyet az elvtársak az üzemekben folytatnak az elsősorban a felvonulás létszámának emelésére koditozódlk, de nem mutatja meg az agitáció miértjét, azt, hogy mit Jelent május 1 a dolgozók társadalmának, a munkásosztálynak, miért legnagyobb ünnepe a munkásosztálynak Május 1* Hogyan és mikor született-e nagy ünnepi milyen körülmények között, s véleményem szerint ezek a kérdések nincsenek megfelelő mértékben tudatosítva* 1 Hléször talán Május IV eredetét* ~ ~ ~~ j 1889*-ben a második lnternaelonálé alakuló kongresszusén mondották ki Páriában Laffargu indítványéra, hogy egy meghatározott időpontban, nagy nemzetközi tüntetést kell szervezni, olyan képpen, hogy agyideüleg ninden országban és minden városban ugyanazon a napon, a munkások követeljék a hatóságoktól a 8 órés munkanap bevezetését* Innen május 1* eredete* Május 1* a nemzetközi proletariátus szolidaritása ünnepeként született meg* Az amerikai munkásság tette meg-e napod a harcos szolidaritás napjává* azoknak a munkásoknak az emlékére, akiket az amerikai tőkések osztálya Chiká&őban kivégeztetett, mert Jogaikért, és a munkás osztály Jogaiért harcolt, A nemzetközi munkás osztály az amerikai munkásság határozatét tette magáévá akkor, amikor ezt a napot a maga napjává vívta* A* első Május l*-s megünneplésére 1891,*ben került sor* Már az Jtéjus 1* -i tüntetés radikális eszközök használatára sarkalta a burzsuáziát, Így született meg 1891.-ben török János harcos főkapitány rendelet#, amellyel a fővárosi munkásek egyrésze által bejelentett kivonulást és gyűlést nem engedélyezte* A tüntetéseket és gyűléseket a rendelet ellenére mindenütt megtartották* Vidéken!*, főlegaMviharsarok'Vban Orosháza környékén valóságos vérfőrdőket csináltak a zsellérek között a katonák* Ezúton évről évre munkásvérfolyt Május l.-ér Xz újságok a század végén már úgy Írtak Május l*-e előtt, hogy a katonaság Göndörség ágyuk és puskák készen voltak, és igy várták az Ismeretlen félelmetes tömeget, amely dörgő hangon mondta, hogy Május l*-én nem doleozunk* | . 7- ___________ ^ ... I .111 I.. I .111 II I >■ . I il II . I I Ilii -■■■
