Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XV. (1950-ig Rákospalotai, Pestújhelyi) Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.156.a/3)
1949-08-19 / Pestújhely
r .i <J egyzőkönyv • / felvétetett a M.E.P. pestújhelyi Szervezete székhazában/*'; i 1949 augusztus hó 19.-én megtartott pártbízottaégi ü.ésrői. * f?1®? *“nnak a pártbizottság tagjai, Eauer és Akácai elvtársak kivételével, akik szabadságon vannak* ' N-pírénál pontok: '****&'■'-•'$ \ 1./ A bizalmi rendszer megvalósítása, módosítása. /PábláB^lV./ 8./ Az éberség kérdése /póbik elv./ 3. / A V.I.T. és aug* 2o.-a előkészületei /Király elv./ 4. / Különfélék. / tTltkári beszá-Pártszervezet nk életében igen komoly és nagy változásokat keli eszközölni. A titkári értekezlet igen súlyos és hatalmas perspektívát adott a jövőbeli munkánk elvégzéséhez. A szervező bizottság hozott újabb határozatát, igy a pártmunkások, lo-es bizalmiak munkáját illetőleg komoly változtatási formát meg kell valósítani. A lo—es bizalmi rendszert 1 és fél éve hoztuk létre és azóta működik, de a felülvizsgálás befejezése óta, alig foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Az 1 és fél éves munka alatt bebizonyosodott, hogy a lo-es bizalmi rendszer nem vált be olyan értelemben, mint ahogy azt ^ szerettük volna. Ez a Pártbizottság, valamint az alapszervezetek hibája is. A fő hiba ott mutatkozott, hogy a pártbizalmiak a lo-es bizalmiakat nem úgy válogatták ki, mint ahogy kellett volna, nem a kiválogatás utján, hanem az önkéntes jelentkezés axapjan törtéit- STem foglalkoztunk velük kellőképpen , nem részesítettük őket oktatásban sem. A pártbizalmi egy összefogó szerv, amire építve van a Párt. A lo-es bizalmiakra támaszkodtunk, ha mozgósítani kellett a községet de politikailag összefogni a osoportjukat nem tudták. A főpróba akkor volt, amikor a felülvizsgálás megkezdődött, ott derüxt ki, hogy a lo-es bizalmiak, nem állnak feladatuk magaslatán. A lo-es bizalminak kellett volna a felulvizsgálés- i hoz az adatokat megadni, ismernie kellett volna minden egyes tagjónak családi beálxitottságót, mit olvas stb. A felülvizsgáláskor derült ki, hogy milyen keveset tűd, a hozzá beosztott tagról. A lo-es bizalmi, a pénzbeszedő szerepét tttl^ tötte be, tobább nem igen törődött a taggal. Mi magunk sem törődtünk úgy ahogy kellett volna. Texjes mértékben kellett volna bevonnunk őket az oktatásba és ellátni instrukciókkal. A lo—es bizalmi nem lehet egyszerűen osak pénzbeszedő, hanem komoly feladatokat kellett volna végeznie. Ha mi egyénileg foglalkoztunk volna ezzel a kérdéssel, ha behívtuk volna őket külön külön és elláttuk vol$a utasítással, Útmutatással, más lett volna a helyzet, akkor meggyőződtünk volna, hogy nem minden lo-es bizalmi alkalmas, ilyen fontosf feladat teljesítésére. F&bik elvtórs példának hozza fel, hogy az ő öt urnák s a feleségét nagyazágosasszonynak szólítja. Ezen túl nekünk kom&éan kell vennünk ezt a kérdést. Ok egy lo-es csoportnak leszáek a vezetésére hivatva, ezen keresztül fogják össze a pártot, közel kell kerülniük a párthoz. A jövőben a taggyűlés fogja megválasztani a lo«*es bizalmiakat. A "legtöbb esetben eddig az történt, hogy megkérdezte az alapszervi vezetőség, ki akar végezni pártmunkát. Ha ezt megnézzük láthatjuk, hogy az volt a legtöbb esetben . kogy olyanok jelentkeztek és kaptak beosztást, akik vala•j milyen oknál fogva ajánlatosnak tartották a pártmunka végzését, ezek elnyomták a becsületes, egyszerű, pérthii elvtársaí kát és ezeket bizték meg a lo-es bizalmi teendők ellátáséval. Ez szintén megmutatkozott a felülvizsgálásnál. Hemhogy támogatták volna a bizottság munkáját, hanem a lo-es bizalmiak t