Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XV. (1950-ig Rákospalotai, Pestújhelyi) Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.156.a/2)
1955-06-30
r ~i- 4 — \ y Egy évi működés után r. tsz tapsága földdel éa felszereléssel együtV - egyesült a Béke, illetve a Kossuth tsz-el. Néhány tag ugyanakkor a Petőfi I. tipusu tszcs-be lépett át. A III. tipusu tsz-ek szervezése ideién igen hátrányos n volt a gazdálkodás a csekély mennyiségű állatállomány miatt, itt érvényesült legjobban a munKás-paraszt-szövetség. amikor 1952. nyarán a kerület üzemének a dolgozói a pártbizottság és a Tanács irányításával a tsz-ek segítségére siettek a sertéstelep építésénél. A Béke tsz területén épült 150-200 sertés befogadására képes sertéséi és fiaztató, majd ezután baromfiéi épült hasonló körülmények között. A tsz-ek állatállományának fejlődése a két tszben a központi gazdasági őrület felállításával egy kissé megindult, de még mindig nem oly mértek! .tó, hogy az kielégítő lenne. Az állatállomány hiányát nemcsak az állati termékek és jövedelmezőség szempontjából érezte meg a tsz, hanem a földterület trágyázása szempontjából is. A termelőszövetkezetek egyesülése a szövetkezeti mozgalom további fejlődését szolgálta, mert a belterjes gazdálkodást es a közös állattenyésztést ki tudták bőviteni. A Béke tsz. sertésnevelése és hizlaldájának jövedelme, továbbá a belterjes gazdálkodás jövedelme a tagok számara országos viszonylatban is igen magas munkaegységet biztosított. ?1. a Béke tsz 1953/54-évben munkaegységenkint természetbeniekkel együtt 82 Frt-ot, a Kossuth tsz 62.Frt-ot iizötettm A termelési eredmények a gabona vonalán is igen szépek voltak. 1954. évi .cséplósi zarojelentes szerint. • Termény: Mgazd.tsz. I.tip.tszcs. Egyéniek* q q q Búza 11.40 7.07. 5.04 Rozs §.92 7.08 6.78 Tavaszi árpa 11.08 8.35 7.10 Őszi árpa 12.67 11.56 9.01 Zab * 7.75 5.- 5,- ' Burgonya 90.— 65,- 65.rá© Ezek az eredmények a kerület parasztsága előtt hamar ismeretesekké váltak. A tsz-ekkel szembeni bizalmatlanság megszűnt, a tagok büszkék az elért sikerekre. Ezeket az eredményeket természetesen nem érhették volna el a Párt és a Tanács állandó támogatása nélkül. A jó termelési eredményeket az agrotechnika fejlett módszereink alkalmazásával érték el, így pl. keresztsoros vetes, tavaszi feitrágyázások /műtrágya/ stb. burgonyánál többszöri kapálások /négyszer./. Az 1953-as kormányprogramm elhangzása után ellenséges elemek megkísérelték a tsz-eket szétrobbantani, de nagy csalódásban volt részük. A tagok nem hagyták el a termelőszövetkezetet, sőt egyre több családtag kapcsolódóit be a közös munkába. Ha tehái a mezőgazdaság szocialista átszervezésének fejlesztését tárgyaljuk, megállapíthatjuk, hogy tsz-eink igen jó alapot jelentenek, melyre bátran támaszkodhatunk és méltán számíthatunk. Ugyancsak az 1953-. iuniusi határozat után éreztették hatásukat a parasztpolitikában addig elkövetett hibák, pl. a tagosítás, a tsz-eknél az önkéntesség elvének megsértése, a kulákok és középparasztok Összekeverése /adovonalon/. •/• 11
