Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XV. (1950-ig Rákospalotai, Pestújhelyi) Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.156.a/1)
1951-01-14
r ... n A né i demokráciái-: oroz ágai az elmúlt évben politikaira# ágyazd as ágilag 4 hat .Inason megerősödtek és telve vannak elszántsággal, #ogy Stóoolnák a bókéért és a szocializmus g, őzeiméért cr ,za.ukoan. A SZUépítésé* nek tapas talata •■•lapján a 32U önzetlen segítségével, A riópi^emo^ratikua országok komoly sikerek ,t mutattak fel. Az ipari torffi®l<l^ip«i\;$«. óz orszá-K .-okban mindenről túlhaladta a háború előtti szinvonai t^'folyaniatbon van a mezőgazdaság szocialista átal kitása, rendszeresen emelkedik a dolgozó tö* raegek anya, i és kulturális színvonala* A Német dera. köztársaság - Európa békéjének bástyája - sikeresen fejleszti ki a gazdasági és kulturális építést, harcol az imperialisták törekvései ellen, akik Nyugatnémetorzzá.;ot az uj háború kirobbant ásznak ugródeszkájává akarják változtatni. Karcol azért, hogy az egész német népet egységes, demokratikus béka szerető németország keretében egyesítsék* A demokrácia és a szocializmus tábornának ei'ői felmérhetetlenül megnövekedtek. A haladó emberiség megelégedéssel gondol az 195o-es évre, a béke hivei világmozgalmának a történelemben eddig páratlan fejlődése esztendejére. Az _ összes országok lakosságának legkülönbözőbb rétegei, különböző politikai ^ meggyőződésű és vallása emberek, közös frontban egyesültek a nagy cél: a béé ke védelme nevében. Az atomfegyver eltiltását követelő stockholmi felhívást több mint 5oo millió ember irta alá. "A béke nem hull az ölünkbe - a békéért harcolni kell" - jelszó a uélcehivei II. világkongresszusának jelszava, minden becsületes ember szivében lelkes viszhangra talált. Az uj 1951-es év küszöbén egyre harsányabban hangzik a béke harcosainak hang- I ja, akik követelik a fegyverkezés általános csökkentését, az uj háború pro- ■ k paganaájának minden formában való eltiltását, követelik hogy Ítéljék el a fegyveres agresszió és a népek belügyeibe avatkozó külföldi beavatkozást. A hős koreai nép, amelyet az amerikai agresszórók részéről aljas támadás ért, V magasra emelte a felszabadító harc zászlaját és dacolva a hóditők kegyetlenkedéseivel, annak ellenére, hogy barbár módon rombolják szét falvait és városait, együk megsemmisítő csapást a másik után méri az ellenségre. A koreai néppel együtt harcolnak a kínai nép dicső fiai, akik a kegyetlen megpróbáltatások óráiban testvéri kezet nyújtottak szomszédjuknak. A koreai és a kínai nép báró fiai a békéért harcolnak és tudják, hogy a béke győzelmet arat. A gyarmati és függi? országok népei folytatják fáradhatatlan harcukat, szabadságukért és nemzeti függetlenségükért• Győzelmet aratnak Vietnamban, Maláj földön, Indonéziában és a lülöp szigeteken. Bizakodva tekintenek az 1951-es évre, az az esztendő az imperializmus ellen való további harc és igaz ügyük uj győzelmeinek éve lesz számukra. Egész más képet látunk az imperializmusnak kibékíthet;ülen ellentétektől marcangolt táborában, a háború táborában. 1950-ben az amerikai imperialisták az agresszió előkészítésének politikájáról áttértek a nyilt agresszió cselekményére, Koreában és Kínában. Az imperialista vezetők a háborús hisztériát és a fegyverkezési versenyt arra akarják felhasználni, hogy meggyorsítsák a kapitalista gazdaság átállítását háborús vágányra. Az USA vezetői által elrendelt 'kivételes állapotot" arra használják fel, hogy rögzítsék •* a munkások bérét, túlterheljék őket adókkal és még jobban fokozzák a dolgozók szörnyű kizsákmányolását. A Marsalizált országokban a hadi-kiadások növekedése a dolgozókat nyomorra kárhoztatja. Nemcsak a sok millió munka^ nélkülinek, hanem a dolgozók órisái többségének élet színvonal': is jóval az 1938-as színvonal alá sülyedt• tótóátó A É/.'V, I * ÍVÜ /' H ■»' — 1 ■ --------------