Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XV. (1950-ig Rákospalotai, Pestújhelyi) Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.156.a/1)
1951-01-14
v vp *— ■r , n - 10 “ / \ loo tó-on alul. Ezért nagy a jelentősége pmnak, hogy a konjreszdhflgflglBa1 et, téré loo %-on alul túljesitők számát csökkentjük. A lemaradókádl segLtsni, az élenjárók munkamódszerét ót adni és átvenni nemcsak egy szórni \dat: . 1 os politikai nevelő munka szükséges hozzá, harc ■: ok ellen, ez iákra-i sovinizmus leküzdé éré. Jól oldja mag ezt á xoladatát Molnár » Irxréné varrodai dolgozo, aki felajánlotta, hogy ... kongresszusra minőségét 5 %-kal megjavítja és munkamódszer átadással 1 dolgozó társát aki loo %-on alul ► termel loo % fölé emeli. A kongresszusi vállalások fontos pontja a selejtcsökxentés és az any agt akar ékosság. A Minisztert, nács ismeretes határozata alapján üzemeink dolgozói harcba indulnék: a sel jt ellen, az anyag és energia pazarlás ellen. Ezt a feladatot is csak •kkor tudjuk tolj esitoni, ha fol/ilá.ositő nevelő munkánk minden dolgozój val megértetjük, hogy mit jel ént népgazdaságunk számúra . taic &r éko s s l.,£ • A kongresszus tiszteletére tett szocialista kötelezettoég vállalások azt bizonyítják, hogy dolgozó munkásaink egységesen sorakoznak fel pártunk mö tt • 4 & kongrosszisi verseny során minden bizonnyal eddig sohasem látott teljesit- I na'..., ok fognak születni üzemeinkben. Uj munkahősök, uj sztahxnovisták százai .tóig 1 j és ezrei emelkednek ki ebben a versenyben. A vállalt kötelezettségek mai* -!'“*** déktalan teljesítése becsületbeli ügye minden dolgozónak, mert ezt r.sgx'o.-adták a pártnak Rákosi elvtársnak* Üzemeink dolgozóinak előkészületei, vállalásai kimutatták, hogy megértették a kongresszus jelentőségét, amelyre pártunk most készül és ••.mely meg lesz tartva febr. 24.-én. —A-kongre-sszus- kiéleződött'"ne"mze1xkö"sl" haly^étbeTrür"ösTi3e^U“'ámlt öYt”"t"áfgyar-................. rak, -r.it ott határosnak, us döntő fonto.nAgu az e ,ész mg ur név élűében. ^ kongresszus a párt legfelsőbb szerve. A kongresszus választja meg a párt legfelsc-jo vezetőit. A kongresszus kiértékeli mit tót bünk eddig, megállapítja a végzett munka mérlegét az utolsó kongresszus óta eltelt iaőrs, és meghatározza azokat feladatokat, amit az elköv tkezendő időkben végre kell hajtani. Portunk Kongresszusa komoly esemény lesz úgy pártunk mint az egész \ dolgozó nép életében. Felszabadulás után az- a III. kon resszus. Az első kettőt külföldön illegali# ÍPp kasban tai’tottuk. i-ártunk 1918-ban alakult meg, de az olső Kongresszust csak */. 1925-ben volt alkalma megtartani amigrécióban* Ez Bécsoe folyt le, nagyon nehéz viszonyok között, mert a pro• nikt. leverését •?. fehér terror követte, amikor a kommunistái: ezrei korúitok bitókéra és üldözték őket. A kon -resszus feladata az volt, hogy rendezze sorait és olyan pártszervezetet teremtsen, amelynek serit ség vol i.-raót be tud kapcsolódni a munkáság tömegmozalmuba. Másik feladat abban állott, hogy felszámolja a frakciókat, melyok holytel -n nézeteikkel belülről bomlasztották a pártot. Döntő j 1 ütő . égé volt még az is, hogy a párt ró 1 káderei összeolvadtak azo ur.l -z uj káderekkel, akik mint ifjúmunkások kerültek a mozgalomba* A II. kongresszus 1929-ben ült össze, ugyancsak illegalitásban Moszkva mellett Aprilova faluban. Ebben az időben vette kezdetét a fasizálódó folyamat Magyarországon. A feladata z volt, hogy kidolgozza •• zokat a munkamódszereket, amelyokkel a fokozodó terror Közepette a párt dolgozhat. Eredménye az volt, hogy felszámolta frakciókat és uj vezetőket adott a partnak az uj iiat 1 harcosokból. A III. kongresszus legális keretek között ült össze és folyt le. Ez már nem befelé fordult, hanem a tömegek az egész nemzet számúra tartottuk meg a kongresszusunkat• Föladata z volt, hogy megvontsuk a reakciót. El kellett érni, hogy ne egy nagy pártra támaszkodjon, hogy ezáltal •erőinek r.y részét az egymással való versengés vegye igénybe. Ennek m.goldása közbon magunk il m
