Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XV. (1950-ig Rákospalotai, Pestújhelyi) Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.156.a/1)
1950-06-11
2*__ v? —--------------------------------------------------------------------------. r n- 23 - /'"''A /Mait \ Többszöri figyelmeztetesre sem dolgoztak úgy mint 1; ‘ 1 11 1 1 ül\fl Hiába kapták meg a tennivalókat, állandóan személyeskedtek. Vezetőjük Váradi Géza, aki az elnök volt, s egyben az intézőbizottság tagja, felelőtlenül és hütlenül kezelte a csoport vagyonát. Lopták azt az értéket, ami a sajátjuk volt. ^öfcb bért fizettek * ki mint járt volna 15.ooo:forinttal. ?r. kormány veszett el, rosszul tárolták a répaszeleteket, arai elromlott. Pénzeket nem számoltak el stb. a felülvizsgálat után a vezetőket kizártuk a Pártból, a T.S.Cs.-bői és megszerveztük az állami gazdaságot, mely 195o február óta működik, s jelenleg 15o tehene és 5o-6o kisborjuja van. a szellem megváltozott és megfelelő elv társak beállításával a munka állandóan javulóban van. Termelés. A hároméves terv sikeres befejezése, az ötéves terv beindítása és ezzel kapcsolatban a szocializmus építése szempontjából a legdöntőbb kérdés a munka termelékenységének emelése, int Lenin is mondja: "a munka termelékenysége, ez végeredményben az uj társadalmi rend győzelme szempontjából a legfontosabb, a legfőbb dolog." A termelékenység emelésének követelménye azt jelenti, hogy az 1-1 munkásra eső termelésnek állandó emelkedést kell mutatni. Ennek ellenére a munka termelékenyaégé az utóbbi időben viszonylagos csők - — kenést mutat az iparban. Ezzel á kérdéssel foglalkozott a nugytu- . dapesti pártválasztmány 1949 aug. 31.-i határozata, s ezt köve tő - lég a K.V. l95o jan. határozata a szocialista munkaverseny eredményeinek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről. Nézzük meg hogyan áll ez a kérdés üzemeinkben a határozatok előtt és után, mik azok az eredmények illetve hiányosságok, amelyek fennállottak, illetve fennál.'i anak, miket tettünk a hibák kiküszöbölésére, mik a tapasztalatok és tennivalók a határozatok végrehajtására vonatkozóan. Üzemeinkben a K.V, határozata előtt a szocialista munkaverseny nem volt tömegmozgalom és kevés volt az egyéni, illetőleg brigádban dolgozók száma. De éppen a K.V. határozata jelentett fordulatot a verseny kiszole sédé seben és ennek hatása megmutatkozott össze.- üzemeinkben és a hároméves terv időelőtti befejezésénél. így a Sport és Müsz. NV. nov. 28-ra, a Textilfesték nov. 3o.~ra, a Kötőgyár dec. 17-re, és az Olajgyár dec. 27-re teljesítette tervét. a Köt szövőben a K.V. határozata előtt az üzem 4ol dolgozójából 226 állt egyeni vagy brigádversenyben, mig 195o májusában az öszszes dolgozók számszerint 545-en szocialista munkaversenyben voltak. Ezt elsősorban a terv helyes továbbfelbontása és egyéb konkrét termelési versenypontok beiktatása tette lehetővé. a jármüfe1szere1ési NV-nál a profiiirozás és a nagy létszám emelkedese következtében' átszervezési nehézségek miatt nehezen indult meg a verseny, bár úgy a vezetőség mint a műszaki értelmiség ezt a kérdést nem tartotta kézben, az üzem dolgozóinak 8o %-ix ma versenyben áll. “ dolgozók létszámának emelkedésével arányban emelkedik s versenyzők száma is. Pld. januárban 128, áprilisban 222 és 2\
