XXXV.13.b / 7. MSZMP VIII. Kerületi Bizottsága. 1956.10.23-1957.08.13. Feljegyzések az "ellenforradalom" alatt történt eseményekről

A legtöbb probléma megoldásában teljes elvi egyetértés uralkodik. A február-márciusi időszakot a munka megindulása, a nyilt ellensé­ges hangok megszűnése jellemezte. Ebben kétségkívül szerepe volt a proletádiktatura diktatórikus oldalának előtérbe kerülése, de be­folyásolta az OMK MSzMP szervezetének erősödése is. Ekkortájt már 16 tagja volt az alapszervezetnek. Félelmet okozott a racionalizá­lási rendelet is, amelynek végrehajtása során több név is felme­rült. A pártszervezet és a vezetés hosszú és alapos vizsgálat után megállapította, hogy a nem diddzidált forradalmi bizottság egyes tagjai bár súlyosan elitélendő magatartást tanúsítottak - bőbük nem olyan mértékű, hogy ezért állásvesztésre Ítélhetők lennének. A leg­súlyosabb bűnöket a disszidált Ihász, Gaits követték el, tőlük szár­maznak a különböző listák, amelyek elbocsátásra itált kommunistákat tartalmaztak, ők kívánták Povárny elvtársat a nemzetőrségnek átadni, amely terhek végrehajtásában őket egyrészt a józanabb elemek ellen­állása, másrészt a szovjet csapatok beavatkozása gátolta meg. Ennek következtében az OMK-ból elbocsátásra nem került senki sem. Ez az intézkedés, és okainak nyilvánosságrahozatala határozottan A megnövelte a pártszervezet és az intézetvezetés felé a bizalmat. Annak, hogy az OMK-ban olyan gyorsan helyreállt a rend, hogy az uszí­tó propagandistáknak mindjárt ellenzékük alakult ki, és voltak vi- ták, volt törekvés az emberek fejének helyreigazítására, ennek nagy­mértékben az is volt az oka, hogy a pártszervezet már igen hama-r megalakult, az OMK pártszervezetében voltak kommunisták, akik első perctől kezdve tudták hol a helyük. Beszélni kell egyes kérdésekről a pártszervezettel kapcsolatban. Az ellenforradalmat kiváltó okok között, s főleg abban, hogy a re­akciónak ilyen mértékben sikerült a tömegeket megtéveszteni, igen nagy mértékben szerepe volt az MDP pártvezetés hibáinak, módszerei­nek is. Ennek a vetülete megvolt az OMK-ban is. Az ellenforradalmi idők előtt a pártszervezet által megszervezett szemináriumok látogatottak voltak, a hallgatók a napi problémákat w felvetették, és a szeminárium vezetőknek a legkényesebb kérdésekre is válaszolni kellett. Ugyanakkor a párttitkárok részére és a sze­minárium vezetők részére rendezett előadásokon kevésbbé volt neg ennek a lehetősége, az ekőirt témákhoz ragaszkodtak. Súlyos hiba volt, hogy az ellenforradalom kirobhántásakor felsőbb szervek irányitó munkája teljesen megszűnt, semmiféle mozgósítási nem, b°csátottak ki, s igy az alapszervezetek - köztük az i Í! ~ volt hagyatva és a gyengébb felkészültségű pártta­gok hátat fordítottak már az első napokban. Biztató jelnek tekint- hető az alapszergezetnél, hogy az első összejövetelnél okt. 26-án i? “ Lf eiy-társ merte egymásnak nyilvánítani véleményét, sőt a nyil­vánosság előtt is hangot adott nem tetszésének, s ugyan igy a Párt ezekben az elvtársakban nem csalódott, résztvettek a pártszervezet újjáalakításában november közepén. * t Pffí szervezését egymástól függetlenül 3 elvtárs kezdte meg. A ke­rületi pártbizottság nem minden esetben állt kezdeményezően, sőt bi­zonyos lassítást ajánlott a szervezésnél, ez nem valami biztató 7°,alapszervezet kommunistái részére. A kommunisták hamar meg­találták egymást, akik,a szervezéssel foglalkoztak és egykézbe rak­- 12 ­7 .

Next

/
Thumbnails
Contents