XXXV.13.b / 7. MSZMP VIII. Kerületi Bizottsága. 1956.10.23-1957.08.13. Feljegyzések az "ellenforradalom" alatt történt eseményekről
] / Az Országos Műszaki Könyvtár működése évről évre egyenletes fejlődést mutatott. Az 1952-ben a könyvtár élére került munkásvezető gazdasági vonalon az osztályvezetőkre, politikai sikon pedig a párt- szervezetre támaszkodva dolgozott, és igyekezett a könyvtárat annak sajátos feladatkörével, a műszaki fejlesztés szolgálatával a szooi- alizmus építésébe állítani. Povárny elvtársnak hibája volt, hogy a beosztott dolgozókkal nem tartott kapcsolatot. 1954-ben választotta meg a párttagság azt a vezetőséget, amely/éik változatlan összeállításban került újraválasztásra 1956-ban. Ez a vezetőség működött tehát 1956. október 23-ig. Kapcsolata a hivatal- vezetővel általában jónak mondható, talán bizonyos szempontból opportunizmusnak is minősíthető. Tevékenységében a felső szervek irányításához tartotta magát. Az öt tagú vezetőségben általában öt hang uralkodott. Egyes részletkérdésekben a szervezőtitkár, Kiss Ferenc mérnök mutatott bizonyos ellenállást, a kivitelezésben azonban ő is rósztvett.Ilyenek voltak a békekölcsönjegyzési és a lakó- területi agitációk. • A pártszervezetet a VIII. kér. P. B. előbb Mészáros elvtárssal, az 1956- évben Pataky elvtárssal instruálta. Titkári és egyéb értekezleteken az OMK pártszervezete ismételten kérte a PB-t, hogy a területén lévő OMK-t segítse hivatása teljesítésében, a technikai haladás meggyorsítását, az ipar műszaki fejlesztését szolgáló tevékenységében /helyiségproblémák, költségvetési keret emelése stb./. Ilyenirányú kérelmeinktől függetlenül a PB is tett kezdeményező lépéseket Műszaki Tanács felállításával, amelybe az OMK Kiss Ferencet delegálta. Ténylegesen azonban semmi sem történt. A PB nem foglalkozott külön az OMK helyzetével, a Műszaki Tanács pedig még csak az üsszeülésig sem jutott el. A pártszervezet népnevelő munkáját az a sablonosság jellemezte, ami általában mindenütt tapasztalható volt. Az időszaki mépnevelői értekezleteken meghallgatott népnevelők beszámolóiból nem került felszinre a dolgozók valamilyen elégedetlensége /még az október e- lőtti napokban sem/, akár egyéni helyzetüket, akár az országos po- Jfc litikai helyzetet illetően. Taggyűléseink is séma szerint zajlotw tak le. Különösebb izgalmat a Povárny elvtárs és Kondor elvtársnő NDK-ban tett tanulmányútja alatt lefolyt taggyűlés egy-két felszólalása váltott ki, amelyekben a „nem szakember" „nem kellően történt felkészülése" volt a birálat lényege. A hivatalban különböző fokú pártoktatás folyt az 1955/56 évi oktatás alatt, már a szemináriumon és konferencián is tapasztalható volt éléhkebb vitakészség, problémák felvetése. Egyes pártonkivüli értelmiségiek a minisztérium által rendezett, közös könyvtári ideológiai oktatásban vettek részt. Emlitésre méltó, hogy ebből senki nem akart kimaradni, sértődést váltott ki, ha valaki nem az elsők közül került beosztásra. így folyt le az 1956 október elején kezdeményezett szervezés is. A pártszervezet a személyzeti munka megváltoztatása tárgyában megjelent sajtócikkek hatása alatt, majd a titkári értekezleteken más túlnyomórészt értelmiségi tagságú pártszervek felszólalóitól hallottak alapján - tervbe vette a káderanyagok felülvizsgálását és az azokban foglalt feljegyzéseknek az érintett dolgozókkal való ismertetését. Kivitelre nem került a sor, részben Zrupkóné elvtársnő személyzeti felelős tartós betegsége, majd a minisztérium sze/?*r ~~1
