Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1956 (HU BFL XXXV.111.a/3)
1956-05-10
11 - ~ - 1 [ i gátban az a véleménye, hogy jobban fel kellett volna hívni benno^a fxgycl* met a következő negyedév veszélyeire is és ezzel kapcsolatban különös hangsúllyal beszél az ütemes termelés területén lévő hiányosságokról a^V.Cs. Traktorgyár viszonylatában és bár emlitest tesz az objektív nehézségekről is, de főként és részletesen az üzemen belüli lazaságokról beszél, amelyet a legutóbbi ellenőrzés során tapasztaltak és amellyel bebizonyítottak a gyáregységvezetők és művezetők előtt, hogy mennyire nincsenek kihasználva a meglévő munkaerők és a maglévő kapacitás es hogy a munkafegyelem, valamint a szervezettség területén levő lazaságok felszámolásában milyen hatalmas tartalékerő rejlik, Bende elvtárs egyetért azzal, hogy a jelentés nem teljesen kielégítő, de szerinte lehetne vitatkozni azon, hogy tulajdonképpen milyen is legyen a jelentés, azaz mit foglaljon magában, hogyan legyen az jobb. Szerinte he’ lyes volna az a módszer is, hogy a negyedéves tervet egyszerűen szamokban terjessze elő az IKO, s ha különösebb probléma van egy-két üzemben bizonyos kérdésekben, akkor határozza meg a PVB, hogy arról külön jelentést készítsen. Egyetért azzal a megjegyzéssel is, hogy a kér. PVB ellenőrző munkája sem megalapozott a termeléssel kapcsolatban és véleménye szerint az egész apparátust jobban rá kell állítani erre a vonalra és helyesli azt az elgondolást is, ami a mai Pb. elé kerül, hogy a Pb. tagok is sorakozzanak [ fel egy-egy osztály mögé. Szükségesnek tart ja. továbbá, hogy az IKO a közeljövőben alaposabb vizsgálat alá vegye a munkaverseny-mozgalom helyzetét, mert éppen a nyári időszak az, amikor a munkafegyelemben és a versenymozgalomban is kisebb-nagyobb lazaságok következnek be. Csaté olvtárs. szerint is tényleges vitaalapot ad az, hogy a negyedévi je- 1" ént e s ' tlíí á j d ónk ép p e n milyen legyen, s éppen ezért fontos az, hogy a PVB meghatározza, hogy a következő negyedévi jelentés mit tartalmazzon. Elképzelhetőnek tartja Csaté elvtárs azt, hogy a negyedévi jelentés tartalmazza az eredményeket és hibákat és a számok tükrében levonja a következtetéseket a következő negyedévre, vagy olyan formában, hogy a jelentés tartalmazza a főbb számadatokat, s ezen belül vizsgálja vagy csak az önköltséget, vagy csak a termelékenységet, vagy csak a műszaki fejlesztést, vagy csak a versenymozgalmat, mert mindent egy jelentésbe nem lehet belesüriteni. elképzelhetőnek tart olyan jelentést is, hogy minden kérdésről egy általános helyzetképet ad a jelentés* g emellett külpn ngpir^ndre ,lehet tűzni a kerületi üzemek termelékenyeegének, vagy önköltség alakulasa^ nak helyzetét. Nem tartja azonban valószínűnek, hogy ezt előre egy negyedévre meg lehetne határozni, mert nem lehet előre tudni, hogy a következő Negyedévben mi lesz a probléma, "'gyetért azzal, hogy egy személy nem tudja végrehajtani a termelés ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, éppen ezért helyesnek tartja azt, ha a Pb,-i tagok ilyen munkába történő bevonása Pb. értekezlet elé kerül. Kasoly elvtárs változtat azon az álláspontján, hogy a negyedévi jelentésnek elemezni kellett volna az egyes kérdéseket és elismeri azt, hogy ez ténylegesen olyan hatalmas anyagot képezne, ami nem fér bele egy jelentésbe, azonban azzal egyetért, hogy előre meg kell határozni azt. hogy kiemelten milyen kérdéssé! .foglalkozzon a jelentés, mert akár az önköltség, akár a termelékenység kérdésének vizsgálata hosszabb munkát igényel. Azonban azt helyesnek tartaná, ha egy-egy jelentés elkészítésével kapcsolatban nagyobb önállóságot kapna az IKO olyan értelemben, hogy egy-egy kérdés kiemelésére vonatkozóan változtatást eszközölhessen aszerint, hogy hol lát nagyobb problémát, természetesen megbeszélve a titkárokkal? vagy a PVB-gal, ha valamin változtatni kíván. A jelentés milyenségét illetően az a véleménye, hogy annak elsősorban képet kell adni minden negyedben kerületi viszonylatban a tervteljesités állásáról, másodsorban ki k~ll ragadnia azt a kérdést, ahol a legtöbb probléma van, s azt mutassa be egy üzem jó, s egy üzem rossz példáján keresztül, amelynek elemzésén, gazdasági és politikai munkáján be lehet mutatni, hogy min kell változtatni és miben kér ehhoz segítséget. Azzal egyetért, hogy nagyobb segítséget kell nyújtani az IKO-nak a PVB és a Pb. részéről, de úgy véli, hogy ezen túlmenően a PTO és az ágit.pro oszt. munkájában is nagyobb helyet kell elfoglalni a termelés kérdésével való foglalkozásnak. t ‘ 3
