Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.111.a/3)

1954-10-14

1 ** V f -----------------—--------------------\~~ .,. ”|

, vá-p után kososén dolgozták ki a tervet a szakszervezettel és az összehangolt

tervet is elkészítették, legalább is igy tájékoztattak bennünket és azt hiszem, ha a funkcbnáriusok nem mondanak valót, azt hiszem felelősségre kell őket vonni. Helyeslem azt, amit Somogyi elvtársnő mondott, hogy a Bp.-i Pbon keresztül fel kellene hívni a SZOT figyelmét a szakszervezettel kapcsolatos problémákra. Amit Domán elvtárs mondott, hogy a dolgozók termelési értékre tegyenek felajánlást, nem lenne rossz, de sokkal nagyobb veszélyt rejtene magában, mint amennyi eredményt hozhat, ugyanis a V.Cs. Traktorgyári és az E,K.M,-beli műszaki vezetők egyébként is hajlamosak arra, hogy a terv Pt.-értékben való teljesítését tartsák szem előtt. Amit Jávor elvtárs az E.K.M.-mel kapcsolatban mondott, ez régi probléma és ennek megoldására csak egy mód lenne, ha egyszer teljesen kiürítenék az üzemet, hogy a félkészáruk ne legyenek a pult alatt. A november 7.-i versennyel kapcsolatban megbeszéltem a munkatársakkal azt, hogy az e héten hátralévő kát nanot nagyon ki kell használni és úgy kell a munkát beosztani, hogy minden üzembe kijussunk és segítséget adjunk az ottani elvtársaknak a verseny fellendítéséhez.

Gólya elvtárs: A november 7.-i munkaverseny terén megmutatkozó hiányosságokért elsősorban a kér. PVB a hibás és tovább igy nem is lehet dolgozni, hogy ^.z osztályok nem hajtják végre a PVB határozatait, s ha ezen nem változtatak az elvtársak, a felelősségrevonást érvényesíteni fogjuk. A határozatok végre nem hajtásából adódik, hogy a verseny szervezése és politikai alátámasztása sem megfelelő. Nem adtunk ki agitációs érveket, holott ha mindenki arra vár, hogy a másik elég fejlett ahhoz, hogy ilyen érveket elkészítsen, akkor nem lesz versenyagitáció. Az ellenőrzést teljesen elhanyagoltuk és a főmérnökök, igazgatók nem hajtják végre a határozatokat, egyedül a pártszervezetek azok, akik úgy, ahogy dolgoznak. Az összehangolt tervek sem készülnek el és ezért sincs felelőssógrevonás. Ami pedig a verseny nyilvánosságának hiányát illeti, ez is tőlünk indul ki, mert azon a táblán sincs semmi, amiért az ágit.prop.oszt. és az ip. és közi. oszt. a felelős. Ha mi magunk ilyen oéldát mutatunk ezen a területen, akkor nem várhatunk többet az üzemeinktől sem. Ha Kovács István elvtárs beszédét elemezzük, akkor azt hiszem látjuk azt, hogy a termelés kérdésével való foglalkozás minden elvtárs feladata és minden munkatárs legfőbb tennivalói közé tartozik. Itt kell megemlíteni az osztályok együttműködését is és azt, hogy pl. egyetlen egy termelési értekezleten sem voltak kint az elvtársak közül és én magam sem értek ^vgyet azzal a megállapítással, hogy a szakszervezet a hibás a versenyműzgaom elhanyagolásáért. A párt KV-e meghatározta, hogy a párt adjon megfelelő segítséget és tárgyalja meg, hogy helyesen állitjálc-e össze a termelési értekezletek napirendjét. A szakszervezet úgy fog fejlődni, amilyen segítséget mi adunk a részére és erre legjobb példa a BK-jegyzés, de nálunk is tapasztalható az, arai a szakszervezetnél, hogy ha egy kampányfeladatot megoldottunk, akkor visszaesés van a munkában. Pl kell érni azt, hogy amikor hozzáfogunk az egyik versenyszakasz megszervezéséhez, akkor már gondolkodjunk a következőnek az előkészítésén. Hangsúlyozom az elvtársak előtt, hogy a PVB titkársága következetesebben fog harcolni a határozatok végrehajtásáért és nem tűr el semmiféle lazaságot. Az agit.orop. ás az ip.és közi. osztály még mindig nem épitette ki aktivahálózatát, ami tovább nem tűr halasztást.

Egy módon lehet még pótolni az elmulasztottakat, hogy rendkívüli titkári értekezletet hívunk össze, ahol mindkét osztály részéről meg kell határozni a feladatokat és egyben azt is, hogy a tömerezervezetek is hajtsák végre azt, amit a párt megszabott részükre. Az elmondottakon kívül a verseny nyilvánosságával kapcsolatban a legnagyobb hiányosságokat abban látom, hogy sem a párt, sem a szakszervezet nem gondolt arra, hogy az eredmények megfelelő értékelése mellett a verseny-nyilvánosságnak az az alapja, hogy a jo eredményt elérő dolgozót megszóltaltassák, hogy mondja el, milyen módszerekkel érte el azokat az eredményeket. Nem véletlenül határozta meg a KV azt, hogy a versenyértákelés a főmérnök irányítása mellett történjen és ugyanakkor a műszaki vezetők irányítsák a versenyvállalásokat, hogy azok valóban a gazdaságosabb termelést szolgálják, de üzemeinkben ez még mindig nem folyik.

Ezen túlmenően minden tömegszervezet saját tagjainak magyarázza meg a munkaverseny, a többtermelés és az életszínvonal emelése közötti összefüggéí