Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.111.a/3)

1954-10-14

ahol legnagyobbrészt csökkent munkaképességű dolgozók vannak, akiknek gyor­sabb a megbetegedése. Az üzemi statisztikák alakulására a kerületi egész­ségügyi apparátusnak nem sok befolyása van, de természetesen nagyon helyes az, ha az üzemi bizottságokkal szorosabb kapcsolatot épitünk ki, meüt a tár­sadalmi aktíváik révén sokkal több értesülést tudunk szerezni. Komoly ja­vulást jelent egyébként a munkánkban a komplex-brigádok szervezése, amely­nek az a lényege, hogy minden körzetben van egy tanácsadó belgyógyász, aki tanácsot ad a körzeti rendeléseknél. Nagyon fontos ennek a brigádnak a to­vábbfejlesztése, valamint a körzeti orvosokkal a szorosabb kapcsolat kiépí­tése, valamint a politikai falvilágosító munka úgy az orvosok, mint a dol­gozók között, végül egy ankét tartása a kerületi szakszervezeti funkcioná­riusok részére a táppénzes betegek kérdésében. Tudjuk azt, hogy a termelés és a táppénzállomány kérdése szorosan összefüggő valami és ezt minden kom­munista" dolgozónak és orvosnak szem előtt kell tartani és hiszem azt, hogy a Rendelőintézet valamennyi dolgozója át is érzi ezt és ha ismét PVB előtt tárgyaljuk ezt a kérdést, még jobb eredményekről tudunk beszámolni. Gólya elvtárs: Véleményem szerint a beszámoló jó és szakmailag kitünően meg­mutat ja, hogy milyen eredmények és hiányosságok vannak, azonban hibája, hogy nem politizál eléggé, nem mutatja meg, hogy hogyan dolgoznak az orvosok, il­letve csak a számszerű eredményeket mutatja be. Nem beszél arról, hogy mit ősznek a betegségek megelőzése érdekében, illetve, hogy ezen a téren mi­­_/en feladatok vannak, amiről a vita során szó is volt. Az hiszem figyelem­be kellett volna venni a KV határozatát, hogy mit tesznek az orvosok ennek a végrehajtása és az uj szakasz politikájának támogatása érdekében. Másik kérdés, amit szeretnék felvetni az, hogy a PVB politikai munkája sem kielé­gítő, amit mutat pl., hogy maga Somogyi elvtársnő egyáltalán nem szólt hoz­zá a vitához, amiből következtetni lehetne, hogy látja a termelés és a táp­pénzállomány összefüggésének jelentőségét és mit akar tenni az agit.prop. osztály a politikai felvilágositó munka területén az orvosok segítése érde­kében. Fel kell figyelni a betegállományba menők elbirálására olyan szempont­ból is, hogy nagyon sokan vannak a letűnt uralkodó osztály tagjai közül, aki* most fizikai dolgozók és ezeket nagyon szivesen felveszik az orvosok beteg­­állományba, bár kerületi viszonylatban ez kevésbbé fordul elő. Ami a táppénz­csalók ellen folytatott harcot illeti, az üzemekben a szakszervezetnél van a legsúlyosabb hiba, mert maga a társadalmi ellenőrzés sem kielégitő és az utóbbi hetekben is csak azért volt jó, mert a BK-jegyzés alatt kijártak a betegekhez is, de egyébként teljesen elhanyagolják és a mi munkánk éppen itt r~zdődik, hogy felhívjuk erre az üzemi elvtársak figyelmét. Ehhez kapcsoló­dik az előadások kérdése is, amelynek jelentőségét nem eléggé látják az üze­mekben, ezért nem tud kifejlődni a Vöröskereszt munkája sem. Tény az, hogy amig valaki egészséges, nem gondol arra, hogy beteg is lehet. Helyes lenne, ha az agit.prop. osztály maga is ellenőrizné, hogy valamennyi üzem megkötöt­te-e a szerződést a TTIT-tel a tudományos előadások megtartása tekintetében és gondot fordítana arra, hogy ezeknek az előadásoknak a megtartására lehető­séget biztosítsanak az üzemekben. Az egész vitát abban fogMnám össze, hogy a KV határozata alapján minden pártszervezetben aktivaértekezleten, vagy taggyűlésen - ahova meg kell hivni a legjobb pártonkivülieket is - meg kell tárgyalni Kovács István elvtárs beszéde nyomán azt, hogy mit akarnak tenni a KV határozatának végrehajtása érdekében. Ez vonatkozik a Rendelőintézeti pártszervezetre is, ahol tárgyalják meg, hogy az orvosi kar és az egészség­­ügyi dolgozók hogyan akarják segiteni, hogy minél gyorsabban leküzdjük az előttünk álló nehézségeket és még gyorsabban haladjunk a dolgozó nép élet­színvonalának emelése utján. Úgy kell előkészíteni ezt a taggyűlést, hogy az magával hozza, hogy a betegség megelőzésével foglalkozzanak elsősorban és ne legyen olyan orvos, aki egy-egy gyűlésen, vagy rendezvényen fel ne szó­laljon, hogy mi a feladatuk a dolgozóknak egészségük megvédése érdekében. Ne elégedjenek meg a jelenlegi eredményekkel és ennek döntő feltétele, hogy jó kollektíva alakuljon ki a rendelőintézetben, amelynek eléréséhez a párt­­szervezet jó utón halad és egységesen álljanak az igazgató főorvos elvtárs mellett az orvosok annak a célnak az elérése érdekében, amit pártunk az or­vosok elé tűzött. vl

Next

/
Thumbnails
Contents