Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.111.a/3)
1954-10-14
Í A betegálloraányosok ^-szerü alakulása kerületi viszonylatban 3.5$, az elmúlt "'évi 2.9^-kal szemben. Az országos átlag tavaly 3.5$-volt, az idén oedig 5$ felett van. Arról nincs kimutatás, hogy mennyi ebből a hosszabb, vagy rövidebb ideig tartó betegállományosok száma, de ez nem is döntő, mert az SZTK a táppénzes napok számát veszi alapul. Hágel elvtársnő: A betegállományosok létszámának alakulására nagy befolyással van az, hogy igen sok kérdéssel nincsenek tisztában a nem egészségügygyei foglalkozó emberek. Sok esetben pl, nem megfelelő időben jönnek magukat gyógykezeltetni, másrészt pedig az egészségügyi előadások önmagukban nem segítenek, ha az üzemeknek nincs meg a megfelelő felszerelésük a legelemibb egészségügyi követelmények betartására. Pl. tapasztaljuk a V.Cs. Traktorgyárban, hogy a dolgozók egy vödörből egymásután isznak, amivel fertőzésnek teszik ki magukat. Fennáll az is, hogy az idei őszön a szájmegbetegedések az átalgosnál is gyakoribbak, amelynek gyógyszere a penicilin és amelynek hazai gyártása biztosított, de olyan mennyiségben van rá szükség, hogy országos viszonylatban fenyegeti a szükséglet kielégítését. Domán elvtárs: A táppénzes betegek számának alakulásáról szóló jelentés pozitív, azon túl, hogy tartalmában viszonylag jó képet ad a kerület állapotáról, maga a jelentés struktúrája is olyan, hogy a PVB meg tudja Ítélni a kerületi helyzetet. Én inkább arra szeretnék rátérni, hogy mi hiányzik be_őle. Amikor beszélünk pl. a tápjSénzcsalásról, inkább az okirathamisitási deliktumokat tekintjük táppénzcsalásnak és a leleplezés is erre szükül öszsze, holott a táppénzcsalás maga nem ezt jelenti. A szimuláns betegállományba menése ugyanolyan táppénzcsalás, mint aki meghamisitja azt az okitatot, amelyre táppénzt fizetnek ki. Tény az, hogy nagyon nehéz a képzelt betegek és szimulánsok leleplezése, de feltétlenül lehet módot találni az orvos szemével nézve, hogy ezeknek számát csökkentsük és feltehető, hogy az említett 35?í-ban is van lo-12$, aki szimuláns. A másik kérdés, amivel a jelentés nem foglalkozik, de Hágel elvtársnő egy fél mondatban utalt rá, a prevendió kérdése. Hogyan lehet a betegállományosok létszámát bizonyos prevenciós eljárásokkal megelőzni. Egész biztos, hogy sok olyan dolog van, amelyben el vagyunk maradva, de csak azért, mert nem fordítunk rá elég figyelmet és gondot* Másik fontos dolog az orvosok és az üzemek kapcsolata, amelynek nemcsak az adminisztratív részére gondolok, hanem a szakszervezeti bizottsággal való kapcsolatra a nevelő munka tekintetében, amelyre vonatkozóan^ jó lett volna kifejteni a jelentésben, hogy mi az elvtársak elgondolása ezzel kancsolat^an, mit várnak a kér. PVB-tól, mint segítséget. Végül hiányossága a jelentősnek - bár kitér a feladatokra - hogy nem hoz konkrét határozati javaslatokat, amelyből a kér. PVB látná, hogy mire kell mozgósítania a kerületi partszervezeteket és szakszervezeti bizottságokat. ^vor elvtársi Az elvtárs ismertette a betegállományosok statisztikáját kelényegesen jobb képet mutat, mint az országos, üzemeinek dolgozol szereoelnelc. Aanem a kerül i»tT lakások és a Rendelőintézet munkájának*hü képét alja? de S a kér ^VB és ?^ereZetslí munkájának és azt hiszín.; hogy ez a kéi kedveitlenebb lenne. A mi üzemünkben pl. az elmúlt év második negyedében egy dolgozóra 3.6 betegallományi nap esett, ez év második negyedlben pedig 5.3 nap Vlöíő ^inek 14Z*2íra* n^n fenség tudtommal a Hungá?iábÍn és a í°r^«?Zeib+n 13 Ia?VMasik probléma a szórakozás miatti betegállományosok 2-?draró«Ah«?P?liZíal?t az» hoS? csütörtöktől kezdve mindig nagyobbarányu a rén is, megszűntek. Látni kell azonban azt a ^ppénzcsalások te-
