Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.111.a/3)
1954-03-25
f /.■. \T 1 j , / »®‘ \ I I " 5 “ • 1 amikor pl. nem odavágó kérdésről beszélnek. Véleményem szerint helyesebb volna, ha az^ügyészség a töraegszervezetek vezetőivel tartaná rendszeresen a kapcsolatot és ők maguk vinnék a maguk tömegei felé a törvényesség megszilárdításával kapcsolatos munkát. A 2. ponttal kapcsolatban helyesnek tartanám, ha az ügyészség és a bíróság a saját jelentését hozná a Pb. elé. Nyers elvtárssal nem értek egyet a felvetett lakásügyben történt óvással kapcsolatban. Természetes az, hogy meg kell nézni a törvények mögött az embert is, de végeredményben ezek már a mi törvényeink. Köztudomású, hogy a régi törvényeket úgy hozták, hogy maradt egy kis kapu, amelyen ki lehetett bújni a törvény alól, de ha mi is mindig megkeressük a kibúvót a rendeletek alól, akkor nem különbözünk a kapitalista törvényektől. Nőitész elvtársnő: Kapcsolódom Somogyi elvtáranő hozzászólásához és itt Nárai elvtársnő problémáját vetem fel. Elismerem, hogy az elvtársnő jó párttag, 1945-től kezdve becsületesen helytállt a munkában, de ez nem menti feljá az alól, hogy ha valami hibát követett el, ne kapja meg érte a büntetést és igen helytelen az, hogy a pártszervezet, a tanács, az orvosok a megmentésére sietnek. Véleményem szerint az élmunkás telepen meg fogja rontani a hangulatot az, ha Nárai elvtársnő ügyében nem hoznak igazságos Ítéletet. Ha ebben az esetben megnézzük a törvény mögött az embert, akkor látni kell azt is, hogy azért mert valakinek hentes üzlete volt, attól elhozatja a kádat, yagy a cserépkályhát és magánál állíttatja fel, vagy egy olyan gépet, amit > nemzetgazdaság fel tud használni. Éppen azért mert kommunistáról van szó, neki kellene elöljárni a törvényesség betartásában és nem lehet úgy megítélni, hogy mert párttag és 45 óta dolgozik, nem is lehet hibás és felsorakoztatják mellette az érveket, ugyanakkor orvosi igazolvánnyal nem jelenik meg a tárgyaláson. Ha csak egyik oldalát látjuk a dolgoknak, akkor nem is tudunk segítséget adni annak a szervnek, amely hivatott arra, hogy eldöntse az illető sorsát. Az ügyészségnek és a bíróságnak azonban ki kell küszöbölni azt, ami megvan az egyik ember természetében, a másikban nincs. Saját tapasztalatom, hogy az egyik tárgyalás alkalmával, aki a jegyzőkönyvet vezette olyan sértő hangnemben figyelmeztette az illető dolgozót, ami azután okot ad arra, hogy a kér. Pb.-ot is felkeresik a biróság és ügyészség egyes dolgozóinak helytelen magatartásával kapcsolatban. Sajik elvtársnő: Amikor az elvtársak felvetik azt, hogy mi a törvények és rendeletek rideg betűihez alkalmazkodunk, akkor megmondom, hogy ez igy van és a jövőben is ezt fogjuk tenni. Ugyanakkor nem engedhetjük meg azt sem, hogy a gyanúsított azt mondja el, amit akar és nem azt amit mi kérdezünk tő, vagy olyan hangot használjon, ami meg is történt, hogy a kérdésre igy telel: "Na és mit ad maga, ha ezt megmondom?" Megmondom nyíltan, hogy jelenleg is van egy olyan ügyem, amelyben a vádlott nő nem hajlandó bevallani cselekedetét, akit levitettem a börtönbe, hogy ott gondolkodjék a további magatartásáról. Nekünk vannak utasításaink, amelyek szerint dolgozunk és nincs is olyan nagy apparátusunk, hogy meg tudjuk várni azt, amig valaki magától hajlandó lesz valamit elmondani. Ami az ügyészségnél lévő kizárt párttagot illeti, itt az a helyzet, hogy az illető nagyon rendes és jó szakember, nekünk pedig nincs még annyi szakemberünk, hogy őt nélkülözhessük. Ugyanakkor meg kellene nézni azt is, hogy miért zárták ki. A goromba viselkedéssel kapcsolatban bizony előfordul az, hogy egy-egy gyanúsított makacssága esetén elvesztjük a türelmünket, mert nekünk is vannak idegeink, különösen akkor, amikor látjuk, hogy a gyanúsított félre akar bennünket vezetni. Tóth elytárs: Véleményem szerint megengedhetetlen az, hogy a tárgyalás során a vádlottak viselkedése befolyásolja a tárgyalás vezetőinek modorát. A bírónak, vagy az ügyésznek sohasem szabad elveszíteni hidegvérét, mert az ügyész, vagy a biró az állam képviselője nem vesztheti el lélekjelenlétét senkivel szemben sem. Az ügyésznek meg kell találnia a módját, hogy kellő irányba terelje a tárgyalást és az ügyésznek vagy a bírónak kell élenjárni abban, hogy emberi méltóságában senkit nem érhet sérelem, mert ez olyan, mintha én valakit legazembereznék. A hangra nagyon is kell vigyázni, akárki áll a biró, vagy az ügyész előtt és nem értek egyet azzal, hogy elveszítheti az idegeit, mert éppen azért állították őt oda, hogy ne veszítse el idegeit. £ __ ________
