Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.111.a/3)
1954-02-25
beszélnek a munkás-paraszt szövetség rnegl.a z uls ár ó 1, aminek okát abban látják, hogy igen sok ellenséges elem beépült a szövetkezetekbe és igyekeznek szétbomlasztani a kollektívát, hátráltatni a munkát. Kámutatnak arra, hogy ezután fokozott gondot kell forditani arra, hogy az elvi kérdéseket tüzetesen magyarázzák meg a dolgozóknak, mert csak úgy fogják helyesen végrehajtani a K.V. határozatát, ha értik is azt. Gólya elvtárs szólalt fel ezután. Véleménye szerint a jelentést ki kel 'lene' e gesz i t e n i az átmeneti korszak megmagyarázásával, az uj történelmi korszak kidomboritásával. Elmondja, hogy nehézségek vannak a feladatok végrehajtása közben, de ezeket rendeletekkel megszüntetni, nem lehet, itt a munkásosztály szívós harcára van szükség, ^em ért egyet azzal, - amit egyes elvtársak megemlítettek - hogy nem volt a határozat előtt a parasztság egyes rétegeinél elszegényedés. Az utóbbi évek folyamán igen sok súlyos hibát követtünk el gazdaságpolitikánkban a parasztságra vonatkozóan. Ezt most a K.V. határozata korrigálta. A hibáknál fel lehet sorolni, hogy az átmeneti időszakban nem eléggé vettük figyelembe az osztályok egymáshoz való viszonáynak kérdését. Meg kell azt is látni, hogy az átmeneti időszakban a szocializmus á építése nem egy békés szervező munkán alapul, hanem szívósan kell harcolni egy-egy feladat megoldásáért, amelyek az osztályharc feltételei között folynak. Az átmeneti 'időszakban figyelembe kell venni és ki kell hangsúlyozni a személyes kérdések megoldását is. A kisárutermelés és korlátozásával kapcsolatban elmondja, hogy a piac•szerepének betöltéséhez szükséges, hogy az államnak legyen annyi alapja, hogy szabályozni tudja az árpolitikát. Helyes az a megállapítás, hogy nemcsak a VCST-nek feladata a mezőgazdaság segítése, hanem az egész kerületnek. Meg kell magyarázni ennél a kérdésnél a munkás osztály és a parasztság kapcsolatát, azt, hogy hogyan függnek össze érdekeik, és hogyan segítik egymást. Szucsik elvtárs: Egyetért azokkal, amiket az elvtársak hozzászólásukban elmondottak. Látni kell azt is - mondja Szucsik elvtárs - hogy, ^{*1 ( ( a beszolgáltatásnál egyes termények árának szabályozása /emelóse/^^i^J4’ w«»y^W$^zintén ösztönzőleg hat a parasztságra a többtermelés területén. így beszolgáltatás is lényegesen meggyorsult, mert egy-egy falu minnél ^hamarább teljesiti beadási kötelezettségét, annál hamarább indíthatja meg a szabad kereskedelmet. Rámutat arra, hogy az átmeneti időszakban igen fontos, hogy a kisáru termelő parasztot segítsük, felemeljük. Szerinte az árkorlátozás és a felvásárlás megszüntetése mellett is lehet egy-két esetben kulákosodást tapasztalni. Ez azonban nem jellemző, mert a közópparasztok nem igyekeznek kulákká lenni, mert látják azt, hogy milyen közelitélósben részesül a kulák. Beszél arról, hogy az elmúlt parasztpolitikánk hibája az volt, hogy túlzottan szorítottuk a parasztságot a beszolgáltatáson keresztül és igy a szegónyparasztság egyrószének nem maradt annyi feleslege, hogy megéljen belőle, kénytelen volt pénzért venni dolgokat, vagy eladósodni. Ez bizonyos mértékben lazította a munkás-paraszt szövetséget, általánosságban azonban nem lehet ezt megállapítani. Általánosságban felemel-^ kedés van a parasztság vonalán. A parasztság döntő többségének kérdésében rámutat arra, hogy a felszabadulás előtt az ország többsége a parasztságból állt, azóta igen sokan jöttek fel vidékről dolgozni üzemekbe, azonban az eltolódás ellenére is még mindég többségben állnak a mezőgazdasági dolgozók, az ipari munkásokkal szemben. Gólya elvtárs hozzászólásával kapcsolatban egyetért azzal, hogy ki kell bővíteni a jelentést egyes kérdésekkel. Ki fogják bővíteni a munkás-paraszt szövetség kapcsolatát és aprólékosabban fognak foglalkozni a személyes kérdésekkel is. 3 'A — —-■*- * *—— •........ ■ ...*..............— - “
