Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.111.a/3)
1952-05-29
IMII iwii iiaWlilUT „gftr—»l ff QI Héra kielégítő a népnevelők instxuálásu sem & Pipacs Se ly © tasssövő gyárban « A népnév elő ért őrsieteken & népnevelők nem k% ják meg üzemre és egyes munkacsoportokra lebontva a tervtel joaltés számadatait és igy a terv teljesítéséért folyó ágitáelé általános. Mindkét üzemben a népneve lő értekezlete Írét az alap szervi titkár tartja* de a népnevelőértekezletek szinvon-iát&n van hiányosság. Horn eléggé készülnek fel a titkár elvtársak a népnevelőértel®slatrod nőm matatják meg módszerben, hogy hogyan kell a népnevelő munkát elvégezni. i'ul sok kérdést vetnek fel egy-sgy népneveiőértakezlétén és nem mindig az üzem legégetőbb problémáját beszélik meg. A termo lé sért folyó agitáció nincs megtöltve kellő politikai tartalommal. Bár se utóbbi időbon az agitáció foglalkozik azzal, hogy milyen volt a múlt és milyen a jelen, de arra már nem törjed ki, hogy a dolgozók elé hozza a jövőt. Hiányosság továbbá az is, hogy agitádónk nem mozgósítja a dolgozók t bxt&, hogy harcoljanak azok ellen, kik a gyűlölt múltat vizssa akarják hozni. A mun ka verseny ági tá dójában szintén fellelhetők a fenti hiányosatok. Nem minden esetben mutatják meg a dolgozóknak azt, hegy Bd^t kell tömi munkaverseny felajánlást. Most a június l.-i Béketalálkozóra kérszülve, aan a területen van javulás.'A békebizottságok rendezésében minden iiaomhen voltak ropgyülé aek, aaelyokan a KStotaMltóé jolontésSgérŐl és a békéért folytatott bíróról beszéltek. Ezeken a ropgyUléeeken és utána is több lelkes felajánlás történt. Pl. <« B.K.M.-ben^ Metter Jánosné válldta, hogy lo5^-ról U5í^ra emeli teljesítményét, eole j traenteaen dolgozik és havi tervét 2 nappal előbb befejezi. Kerületünkben az exportterv teljesítésének agitádójával nem foglalkozunk kellően. A Gránit gyárban komoly export-len áradás van és a népnevelőknek nincs központi kérdésként eléjük állítva az exporttérv toldatáéért folytatott ogltáolá. Hőmbe«olne\*lse*\ arrál, hoOT mit Jelent . exportot teyesiteni, U* a oya^ti oreaar-okta, ukáí ^feWatikus arfE<feokba irányaié export téljosltéeora TOíl SZ A ml koillletünkben eom támaszkodunk eléggé a tul'v lemaradástól a dolgoaék öntudatára. Horn itatja agitáolénk aat, hogy mit jelent, ha a tervet nem tel jedtJUK, )fo «usik üzem, vagy a. egész népgazdaság számára. ./ • Af
