Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.111.a/3)

1951-02-09

r~ ~~\ I Somogyi elvtárs:, Az ig:o;gatóy és a tant ént illat közötti rossz vi azon?/ nagy f , I ráért ékben j«&ul~ hozzá a gyermekek fegyelme zet lonaé géhez, a másik pedig az, hogy * í még mindig előfordulnak az iskolákban rendezvények, - aminek megszüntető sévei ■ kapcsolatban már rendelet is jelent meg, - s ha ezeket nem is maga a tanuló­ifjúság, hanem kívülálló sz érv rendezi, na-yrészben elvonja a gyermekeket a tanulástól és az iskolai fogy el cm betartásától. fog kell állapítani továbbá, hogy a kerületben lévő irodai szakiskola igen mostohán van kezelve a leér. ta­nács illtékes osztálya részéről, ahol pedig jórészt munkásszülők gyermekei ta­nulnak, s ők maguk azok, akik több esetben fordulnak a DISZ bizottsághoz, hogy mennyire el vonna 1, hanyagolva és nem részesülnek azokban a kedvezménye kben, mint a kerület többi iskolái. A DISZ bizottság részéről hiányosság, hogy na ;yon keveset foglalkoztunk az iskolákkal kapcsolatban aszná r> kérdéssel, ami pedig a DlS.Z-re is tartozik, a tanulmányi szinvonc-1 emelésével és a fegyelem megszi­lárdításával. Pl. a gimnáziumban előfordult, hogy az egyik tanuló rosszul fe­lelt és rossz osztályzatot kapott, s utána odament a tanárhoz és -megfenyegette. A DISZ-ne k és az Úttörő Mozgalomnak a pedagógusokhoz való viszonyát illetőleg meg kell állapítani, hogy a pedagógusok lebecsülik est a mozgalmat. Példa erre, amikor az Ady Midre úti' iskolában az egész tantestület olyan álláspontra he­lyezkedett két fegyelmi üggyel kapcsolatban, hogy azt ne tárgyalja a csapat­­tanács és ne vegyék el a gyermekektől a piros nyakkendőt, mert annak úgy sem lesz kellő hatása, holott ennek éppen az ellenkezője történt. Feladatunk ke­rületünkben, hogy elsősorban harcoljunk a tanulmányi színvonal emeléséért, a xegyelem megszilárdításáért és a jól dolgozó pedagógusok megbecsüléséért, tisz­­t elet b éntartásá ért. Jelinek elvtársnő: Az elmondottakból megállapíthat juk, hogy a legnagyobb hiba az, hogy a pedagógusok nem cléggé politikusak, nem elég jól viszik a Párt irányvonalát, nem elaggó tanulmányozzák a szovjet nevelési módszert. Kerüle­tünkben összesen 91 pedagógus párttag van, ebből 14 az I.sz. iskolában, ugyan­akkor mégis az a helyzeti hogy az I.sz. iskola egyike a legros szabbaknak ta­nulmányi színvonal és fegyelem szempontjából, lem vittük ki eléggé a kommu­nista példamutatás kérdését, s ebből adódik, hogy a pedagógusok félnek a Ta­nácstól és magától a pártszervezettől is, holott t apa sót... Ihattak, hogy a párt­szervezet mindenkor foglalkozott a problémájukkal. . .aga a szakszervezet sem végez j ó ’ munkát, non nevel eléggé , s nem lép fel keményen az o llonscges meg­nyilvánulásokkal szemben. Az igazgatóknak egy személyben való f elelősségével alcpcsolatban már egy évvel ezelőtt is t: •. pa sz t a In at t uk, hogy a P.Ii. volt az, áld ebben a kérdésben igen keményen és határozottan állást foglalt az egyik r-skola szülői munkaközösség elnökével szemben. Jánki elv társ: Az itt elhangzott hozzászólásokból kevés kivétellel az mu­­tatkőziir"me”;,~liogy nem ismertük fel teljes egészében, hogy mennyire egyik leg­döntőbb faladat á munkás szülők gyermekeinek, az iskolába járó gyermekek'tanul­mányi színvonal áriak emelése, a' fegyelem megszilárdítása, óz meg műt Akozik a P.bV és a Tanács illetékes osztálya, valamint a szakszervezet részéről is, hol­ott láthatjuk, hos-y Pártunk milyen nagy jelent s éget tulajdonit a köznevelés kérdésének1. Nem látják az elv társak, hogy oz nem csupán csak s zerveze q kérdé­­se és a P,B. illetékes osztályától kezdve, minden szerv csal. a ^.fizetősért járó munkát látja benne, nem pedig harci feladatot, kommunistához méltó szívügyet lát benne. Kitűnik ez abból, hogy bár yakran fogl Akozunk . z iskola-problé­mákkal és igazgatókkal, de csak nagy :'.lt .'.k no ;ban. g..-- oz n ői Így uort^nt volna, nem fo^dulli tna elő, hogy sora a P.B. sem a g.nacs illetékes oszoulya, de rava a tamilmányi f el ügy el ő olvtars sem tud sok olyan dologról-, au.i .. is­kolákban lejátszódik. Véleményem az, hogy ahol az igazgatónak r .ma viszonya a tantestülethez, ott a ne drogosuknak is rossz a viszonya a ;yermekekiiez^. í!a . megnézzük ezt a kéixlésfc a fagy ólam kérdésén keresztül, megállapíthatjuk, nogy nem lehet jó a fegyelem, a tanítás abban az iskolában, ehonnan ^a -yerokék sze rétnek gyakran kiírvaradni. Látunk továbbá egész komoly hiány osságokat is, nogy pl. az iskolát ma sem az igazgató vezeti, s nem agy szülő a kamra velő nivat­­kozással terrorizál és dndezt nem hozzák a Párt tudomására, nem_ mertek xel ^ az elvtársak, hogy ez a saját munkájukat és a mi munkánkat memiy.rs se -ibenő elő- Feladat, hogy valóban fordulatot tegyünk köznevelési munkánkban. i),noo nagy része munkánknak a tárgyi ismeretekkel való foglalkozás, a tananyag meg­­iöaertetése , o 1 aa játit t at ása a Eye mekektol, s a,, sekkel Jáx-é aindennapi kor­dénk .=3i«rta==- Krtu.dk álláspontja, ho-p, a jövdbon nem a g sadalni munkán terestül mérjük 1= a podasécuookat, hanem fcbí-Qy •/ • 1te—------------------------------------------------------------------------------------ --------------------------------------------*

Next

/
Thumbnails
Contents