Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.111.a/3)
1950-03-03
l a SZIT-en keresztül sem tudják orvosoltatni, mert üzemükben a SZÍT cnoppri állan- 1 ' dóan szervezés alatt van. ’i Antalpvi cs elv társ a beszámolóval kapcsolatban megállapítja, hogy 8& elmondottak nem véletlen jelenségek, hanem azok egész Negybudapest területért, sőt országos viszonylatban fennállanak és egy pillanatig sem vitás, hogy a^ eliLenaég keze van a hibák mögött. Pl. a verés kérdése. Azt hangoztatják, hogy azért.fegyelmezetlenek a gyerekek, mert nem szabad őket megverni. Odáig jutottak^ hogy voltak szülők, akik maguk kérték, hogy csak verjék meg a^gyereket. A többtanulás kérdésével kapcsolatban kifogásolják,. hogy ma már az első osztályban loo-ig tanulnak, azelőtt pedig csak 2o-ig. Nem hajlandók elismerni, hogy ma már más módszerrel tanulnak. Szükségesnek tartja,hogy a Pártbizottság kapjon egy általános káDet a hitoktatásra vonatkozóan! valamint a párttagok közül hánynak jár a gyermeke hitoktatásra, továbbá, hogy hány párttag van a pedagógusok között és közülük mennyien laknak Kispesten. Az ellenség elleni harban nagy segítség, az isko- i Iáknak az üzemek által való patronálása. Az ellenség ifjúságra irányuló kísérletei alól természetesen nem kivétel a Hofherr gyár sem és jellemző, hogy^éppen a Szthhanov Mozgalom ellen folytatnak aknamunkát. A területen lévő iskolákban pl», ahol nem kezdik el időben a tanítást, látható, hogy valósággal szabotálják az oktatást. Lényeges kérdés a napközi otthonok kérdése, mert nagyon sok gyermek szülei dolgoznak és a napközi otthon a gyermek délutáni oktatását, nevelését van hivatva megoldani. Haluska elvtárs megjegyzi, hogy való az, hogy az ellenség maga köré igyekszik vonni az ifjúságot és ezen keresztül megmetejezi. Megemlíti, nogy a hofnerr gyárban pl. a vasöntödében 2 kizárt mellett vannak tanoncok é3 a dolgozóknak ugyanakkor az a véleménye, hogy a tanoncok munkájával érnek el kimagasló eredményeket. Jánki elvtárs az iskolai oktatás és nevelését kérdését illetően megállapítja, hogy ezen a téren még igen sok a tennivalónk és a valóság az, hogy b reakció sokkol jobban igyekszik kihasználni a lehetőségeket, mint mi magunk. Éppen ezért az elmúlt hetekben mind többet foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Ami a pedagógusokat illeti, ez rajtunk kívül álló és más területen is hasonló a helyzet, az oktatási évad kezdetén pedig Kispest volt az,aki ebben a kérdésben olyan sokat harcolt az illetékes ügyosztálynál és a Nagybudapesti Partbizottságnál. A^helyzet, ami ma itt van, súlyos ugyan, de sokkal rosszabb volt az éved megkezdésekor. Való az, hogy azóta eléggé elszakadtunk az oktatási problémából. Tény az, hogy az iskolaigazgatókkal, - akik mind párttagok, - az elmúlt időben sokkal többet foglalkoztunk , mint most. Foglalkoztunk a pedagógusok helyzetével olyan értelemben is, hogy kijöttünk Rákosi elvtárs ígéretével a fizetésrendezésre vonatkozóan. Utána azonban kezdett úrrá lenni az a hangulat, hogy Rákosi elvtárs megígérte ugyan a fizetés rendezést, de nem tette. Nem értették meg azt, hogy amit Pártunk, Rákosi elvtárs megígér, azt mindig be is váltja. Maguk az igazgatók sem azok, akiknek lenniök kellene, bár a Párt állította őket oda, - azéi't,i&srt nem ^oltaK Különbek. Pl. Vécééi utcai iskola igazgatója, aki maga szalad és értesíti a tanítókat, a tanulmányi felügyelő odaórkezéséről. Ez azonban megmutatkozik a_többi iskolánál Í3, arai arra vall, hogy mi ugyan foglalkottunk a nevelés, az oazt;ilyozás kérdésével, de az igazgatók nem tették magukévá a Párt álláspontját, "lsőrendü tennivaló: szorosabbra venni a kapcsolatot az iskolaigazgatókkal, utána pedig megnézni a párttag pedagógusokat. Nem tudjuk, hány /é- a kispesti és aki nem az, otthon körzeti alapszórvében milyen munkát végez, vagy egyáltalán mit csinál. Nálunk is előfordult pl., hogy még népnevelő is volt az illető és ugyanakkor az egyházi reakció beépített embere volt. Szükséges tehát megtudni, hogy lakóhelyén hogy ismerik az illető pedagógust. A másik hiba, hogy az őszi harcok árán kapott fiatal pedagógusokkal nem foglalkoztunk, bár a legutóbbi aktiva-értekezleten szó volt erről a kérdésről, mert ezekből a fiatal pedagógusokból kevés foglalkozás után sokkal különbek lesznek, mint a régiek. A következő, amivel ugyancsak foglalkozni kell. A szülői munkaközösség, illetve az abban lévő kommunistákkal való foglalkozás. Itt ugyanis az volt a helyzet, hogy patronálták anyagilag az iskolát, igyekeztek elősegíteni, hogy legyen meg, amire leginkább szükség van. S még mindig ez él bennük, hogy ez a feladatuk. Nem tudatosítottuk kellőképen, hogy ma már sokkal nagyobb és jelentősebb feladatuk van. Helyes az is, hogy az alapszervek is legyenek azok, akik összehívják a szülőket, amit egyébként a múlt évben csináltunk is. Az iskolabizottság működése, feltétlenül komoly segítséget nyújt az iskoláknak. Ami a túlkoros gyerenek kiemelését és egy helyen való összevonását jelenti, igen helyes javaslat, amelynek kivitelébe, illetve a javaslat kidolgozásába be __________________________________________________________________________________________________________ L _ ________________
