Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.111.a/3)
1950-08-25
r~ ~] 1 i 'segédmester, aki nem jött be a koreai műszakban, lo.- ft-ra bútettek. A^hibák- |' ▼ nak és a jó eredményeknek az Írásos agitációban való tudatositásának^hiánya meg- 1 I mutatkozik a férfiruhaipariban is, ahol pedig legjobban megvan az előfeltétele, * de ugyanígy a Gránitban is. Nem jutottak el odáig, hogy az írásos agitációjuk hatásos és élő legyen. Az E.K.M. tizem az, amely ebből a szempontból a legjobban áll, írásban is propagálják a jó eredményt elérőket, a hiba azonban%z, liogy nem tudatosítják azokat a dolgozókat, akik az ellenség befolyása alatif állva,-nem teljesítik a normájukat, ami pedig éppen olyan fontos volna, mint a .jó eredmények népszerűsítése• Gsávás elvtárs megjegyzi, hogy az alapszervi titkár elvtársak^mog ma^sem ismerték fel a normarendezéssel kapcsolatban kitűnt dolgozók, - pártmunkások, párttagok és pártonkivüliek nyilvántartásának jelentőségét és azt,^hogy ezeket a dolgozókat kell bevonni az alapszervek és tömegszervezetek megerősítésébe. Vagy pl. az E.K.M.-ből beküldött 24 dolgozót megnézve, megállapítottuk, hogy azoknak legalább kétharmad része nem a termelő munkában vesz részt. .Ezenkívül ' összesen eddig csak 2 olyan nevet kaptunk, akik rosszul végzik a munkájukat, ami szintén arra vall, hogy a titkár elvtársak nagyon lazán kezelik az egesz káderkérdést a normarendezéssel kapcsolatban. Németh elvtárs; A P.B. sem a legjobban fogta meg a normarendezés kérdését, amikor itt jönnek ki olyan problémák, .•amiket korábban kellett volna ismerni. U/~vlok itt Kosik elvtársnő esetére, amikor két nappal ezelőtt kint voltam az 1 jmben, akkor értesült arról, hogy 1.19o kiesett óra van, amit az üzemben tudatosítani kellett volna. A P.B. és munkatásai nem voltak elég rugalmasak, hogy ezt áttekintették volna és kivitték volna írásban és szóba, a dolgozok közé. A Férfiruhaipariban is találkoztam olyan problémákkal, mint pl. a 14.-os szalagban, ahol a brigádvezető mondja, hogy őt sem kérdezték meg az átszervezéssel kapcsolatban, holott vannak problémái, 3 annyira túl van terhelve, hogy ennek következtében nem tudnak a szalagban úgy termelni, mint kellene, vagyis a munka-fázisát nem osztották fel. A szalag végén feltoródik ármunka és a váltásig nem tudják befejezni, ami bérdifferenciát is okoz és nem látja, hogy milyen eredményt ért el* 13zt feltétlenül meg kell Intni a. P*t3*— nak, kitárgyalni és ki— vinni. Van továbbá a Fériíruhaiparibán 3 gyenge szalag, amely nem rég indult uj erőkkel és itt 41-57$ között állnak, s azt ígérték, hogy e hét végén elerik esetleg a loo$-ot. Meg kell nézni, hogy tudják-e teljesíteni és úgy kell irányítani, hogy nehogy nyugtalanság legyen a dolgozók között. Vonnák ott^olyen képességű dolgozók, akik felérnek más szalagban dolgozók telj'esitményeval, 3 nehogy ezek ott esetleg elvesszenek. Tapasztalataim viszont a Gránit gyárban_nem z. Az észrevételem az, hogy a v llalatvezeto es a parttitiCár^elvtárs között a /iszony nem jó. A vizsgálat, ami volt, alaposan megnézte a kérdést, de nem eléggé. Még alaposabb munkát kell végezni ezzel ^kapcsolatban, mert az üzemben egy tudatos szabotázs van, természetesen a felelősség a vállalatvezetőt terheli, de nem kevésbbé a pártszervezetet. Jánki elvtár3 válaszában hiányolja, hogy az elvtársak hozzászólásai nem tartalmazták konkrét javaslatokat a munka megjavítására vonatkozóan, valamennyi csak alátámasztotta a beszámoló megállapításait. A DISZ _bizottság ^sem az pl. aki maga menne és harcolna egy-egy kérdés megoldásáért, a népnevelő munka megjavításával kapcsolatban pedig nem egy határozatot hoztunk, azon túl, hogy szempontokat adtunk, hogy hogyan határozzák meg azt a lo-15 személyt, akivel egyegy népnevelővel foglalkozni kell, azonban nem látjuk ennek a végrehajtását. Ugyanez a helyzet a káderkérdéssel is, amivel pedig mar sokkal részleteseoben és gyakorlatiasabban is foglalkoztunk. Hiba, hogy az elvtarsak nem ismerik lel eléggé a munkában az elsőbbrendüséget• Melyik az a láncszem, amelyiket, na j 1 megragadunk, az egészet tovább tudjuk vinni. Nincsenek az elvtársiknak munka, társaik, holott a normarendezés kérdésénél is döntő, nogy minél több Munkatársat biztosítsunk, mert e nélkül, csak kapkodva, általánosságban tudunk -foglalkozni vele* A másik hiányosság, hogy nem vagyunk elegge harcosak, akik ..elismertettük volna az elvtársakkal, hogy az ellenség leleplezese, a dolgozók ele állítása, milyen nagy fontosságú a harci szellemben való nevelőst illetőleg. Pl. a Hungáriában a Schúsztérné elbocsátása, akinek ügyevei a P.B., sokat xOglalkozot-t, s amikor végre eljutunk oda, hogy elbocsátották, hagyjak, hogy az ellenség ugorjon előre. Ahelyett, hogy ismertették volna a dolgozókkal, hogy mennyire a dolgozó nép ellensége volt, találkozunk olyan hangokkal, hogy sajnálják az illetőt. Ugyanígy a Kispesti Selyemben Romhányiné, vagy a Prefiruha-M——I—— .......................................— ................ ........— ............................................................................
