Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.111.a/2)
1954-12-22
f ' és a Ruházati Boltban is. Rergeteg kicsi flanell-ruha van készen, ugyanakkor kellene nagyobb méretű, ami viszont nincs. Ezen véleményem szerint feltétlenül változtatni kell. Egyébként csatlakozom Csaté elvtárshoz, mert valóban sokszor kapkodva kell dolgoznunk, érák alatt ránk erőszakolnak dolgokat, anélkül, hogy megvizsgálnák, lehetséges-e. Javaslom, hogy az ipar kérdezze meg előbb a kereskedelemtől, hogy mi az amire szükség van, s eszerint gyártsanak, akkor nem fordulnak elő az előbb már emlitett problémák. Kapornál Sándor: /Gránit-gyár igazg./ A munkatervvel egyetértek. Csatlakozom ösattTlflvtárs hozzászólásához. A minisztériumok valóban nem kellő módon foglalkoznak a terv-üggyel. Pl. nálunk 1954-ben 3*loo tonna előirányzatunk volt. 3.2oo tonnát terjesztettünk fel a minisztériumba. Erre mi történt, a , tervet felemelte 36oo tonnára, ugyanakkor létszámot csökkentett. Kern veszik figyelembe a túlóra felhasználását. Már egyszer javasoltuk, hogy ne egy munkásra mérjék a termelékenységet, hanem 1 órára. Nem veszik, figyelembe, hogy túlórát mennyit használunk fel csak elrendelik a tervfelemelést. Kérjük, hogy a ker.PVB emelje fel szavát illetékes helyen emiatt. így nem tudunk tervet teljesíteni, nem hogy minőségileg, de még mennyiségileg sem. Somogyi Sándor né / ágit. prop. oszt .vez./ A munkaterwel egyetértek. kgyetéEtek járt a ^elvtars’ ‘és Kiss elvtárs hozzászólásával azonban nem. Már a VB. ülésen elmondtam, hogy a kereskedelem kérdése kimaradt. Viszont látnunk kell azt is, hogy a Közért nem tanácsi vállalat, feltétlenül szükséges tehát, hogy bevegyük a 4 hónapos célkitűzésekbe. Egyébként egy pár dolgot szeretnék elmondani az elvtársaknak, Az előttünk álló 4 hónap eseményekben igen dús lesz. Az ország népe lo éves felszabadulását fogja ünnepelni s esen belül Kispest janiár 9-ét, felszabadulásának napját. A felszabadulás, mint ahogy tegnap Rákosi elvtárs mondotta** történelmi sorsforduló a magyar nép életében. A kerületi Párt- végrehajtóbizottság a félszabadulás tiszteletére gazdag prog— rammot dolgozott ki és megszabta a politikai munka tartalmát is. Mi a tapasztalatunk? Az üzemeket járva, az a kialakult véleményünk, hogy az üzemekben nem foglalkoznak január 9.-ével, nem beszélgetnek a dolgozók a felszabadulás napjáról. Üzemeink többségében nem alakították meg azt a bizóttságot, mely hivatva van arra, hogy üzemenként élőkészitse a felszabadulási ünnepséget. A feladat az, hogy a legsürgősebben alakítsák meg ezeket a bizottságokat és hozzá kell fogni az ezzel kapcsolatos munkaterv végrehajtásához. UzemeinkT en, hivatalainkban a felszabadulással kapcsolatban elsősorban arról kell^ beszélni, hogy a magyar dolgozó nép a múltban a legnagyobb elnyomatásban élt, hogy a magyar nép közel négy évszázadig Habsburg elnyomás alatt sínylődött, hogy a Habsburg elnyomás alatt az ország elmaradott volt. Beszélnünk kell a dolgozóknak arról, hogy a magyar nép a két világháborúban mennyit vesztett. A II. világháború 5oo.ooo halottja még nem is olyan régen volt. Mutassuk be jobban a múltat, mint ahogy ezt eddig tettük. Az egyes üzemeken keresztül konkrétan szólaltassuk meg idős elvtársakat, akik esetleg már több évtizede ott dolgoznak a gyárban. Mondják el, hogy milyen volt a sorsuk. Ilyen idős elvtársat igen sokat találunk Kispest üzemeiben. Az agitációban beszélni kell arról, hogy a felszabadulás után alapvető társadalmi, politikai átalakulás zajlott ie. Országunkban az osztályok szerkezetében változás történt. Meg kell mutatnunk, hogy a munkásosztály uralkodó osztállyá vált, hogy a munkásosztály fiai vezetik ezt az országot, de mutassuk meg a munkásosztály kötelességeit is. beszéljünk arról, hogy az uj szakasz politikájának megvalósítása szervesen összefügg azzal, hogy a munkások hogyan dolgoznak és" csak ar.ryit kaphatunk vissza, amenryit mi adunk is a társadalomnak. A munkásosztály kötelességei közé tartozik, hogy fokozottabban lépjen fel^a köztulajdon herdálói ellen. Lehetetlen helyzet, hogy sok esetben a munkások, a párttagok szeme láttára lpoják a gyárakból a szerszámokat, anyagot, stb. A munkásosztály kötelessége, hogy segitsen a pártnak a többi dolgozó átnevelésében. Külön beszélni kell arról, hogy a budapesti munkások eddig mindig hősiesen helytálltak, a kispesti kommunista mozgalomnak is sok raártirja van, akik életükkel áldoztak a munkásosztály ügyéért. Az, hogy mi budapesti A ■ ■-r r--ími ,ftrnyy» zx&fimmmmm^ i ■•■■ - i
