Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.111.a/2)
1953-08-29
[ ' * Penibeczki elvtársi Feltétlenül szükségesnek érzem, hogy -a mai pár fcvá-. Ta s z'tmahy b"ebb amoI6ja után, valamint az elvtársa 1c által á®zzaszotusaikban felvetett káráésekkel kapcsolatban válását adjak és foglalkoznak a felvetett kérdések', el. 3aéretném önkritikával feltárni azokat a hibákat, ami engem a pártbizottságon belül oda vezetett, hogy munkán nem volt olyan eredményes, mint ahogy azt feltétlenül pegkövetelte volna a belém helyezett bizalom. A bírálathoz valóban rosszul viszonyulok és rendszerint igyekszem az ón érveléseimmel meggyőzni az elvtársakat, hogy nem volt jogos a bírálat, vagy legalább is keresem azt, hogy kévés benne az igazság. Miből fakad ez? Most lesz egy éve, hogy a pártbizottságon bélül dolgozom és alapos bírálatot keveset kaptam, a felem elhangzott bírálatokat, amlyek elhangzottak pl: hogy nem jól viszonyloka munkához, későn járok be a partbizottságra, nem tartottam ezt lényegesnek, mert ugyanakkor igen sok elvtárstől hallottam ;-s szenemre mondtak, °hogy jól viszem a munkámat. Előfordult az, hogy a Húsüzemben megdicsértek, hogy sok segítséget adok az elv társak munkájához. Ezek a kitételek oda vezették, hogy elhittem, hogy valójában jól végzem a mhfcamat. Mikor a Pb, elé hoztam na irendi pontot, nem éreztem, hogy igényes velem szemben a Pb. Ez, hogy így szembe dicsértek, az hogy nép volt igényes a pártbizottság, oda vezetett, hogy úgy gondoltuk, hogy jó lesz a jelentés abban a szedett védett állapotában is. Ezt a módszert Krizsán eivtars maga is elősegítette, mert mindig zavarta sürgette a napirendi pontomat,_leállította, azt mondta nem helyes, tömörebben, minden elvtárs a végen olyan álláspontra jutott, hogy jobba FA ülésen túljutni, En sokat foglalkoztam ezekkel a kérdésekkel és látvam, hogy mennyire helytelenül viszonylók a bírálathoz és Ígérem, hogy ezen gyökeresen változtatni fogok. Ahhoz, hogy munkánkat meg tudjuk változtatni, ahhoz szükséges, hogy soickai bátrabban vessük fel a hibákat. A mai választmányi ülésén is a bírálat még mindig ovato volt. Arra gondolok, hogyvpl: Kosik elvtársnő íelvetettte régebben, hogy elvtelenül dicsértük a pártszervezet munkáját. Ezérfe mostan od: jutottunk, hogy ^ úgy latruk, hogy az a munka, amit eddig végeztünk, semmi nem volt jo. Ahhoz, hogy mi valójában érezzük, hogy mnkánknak van eredménye, ahhoz feltétlenül szükséges, hogy megmondják a jót és a rosszat. Krizsán/elvtársat több n bírálták, de én be szeretném mutatni őt a pártválasztmánynak, hogy milyen volt az emberekhez való viszonya. Az utóbbi időben tömegesen jötttek panaszok^ kai, és nem néztük meg azt, hogy a dolgozók miért kerülik ki az üzemi pártszervezeteket. Egy 75 éves dolgozo jött el hozzánk._ A Hungáriában huzamosabb ideje dolgozik és a válla latvezetés felmondott azzal az indokkal, hogy öregnar nem tudja a munkában megállni a helyét, egyébként is 280 Pt nyugdija van és ezen túlmenően a V/ekerle telepen egy olyan lakása van, amelyen 80 Ft-ot keres. Úgy érzi, hogy becsületesen helytállt ő nemcsak 8 órát dolgozott az üzemben, Felvetette nekem az eivtars, hogy az állás elvesztése azt jelenti, hogy most mér 76 éves korában # még nehezebb lesz az elliely elekedé se és nem látja biztosítottnak, megel-_ hetését. Megmondtam Krizsah©Ívtársnak, hogy nem .rtek egyet az eibocsajtassai és feltétlenül fel iceli venni a Kapcsolatot a vállalatvezetéssel. Elmodnottam azt is, hogy a dolgozo arról beszéli, hogy eívgaja úgy a . íexese&e minő a sajao nyakai. ju'x-saü exv va*s er_ e mOdnotoa, ^liogy nem erdekel a kérdés, 76 eves, akkor vagja el a felesége és a saját nyakat. Miután ezt Krizsán eivtárö mondta, először a saját apumra gondoltam, éreztem, hogy mennyire idegen ez tőlünk, mi akik adolgozokat az emberen szeretetére neveljük és tanPtjuk. Ezt a példát azért hoztam ide az elvtársak elé, hogy nálunk sulyso hibák vannak az emberek problémáival való foglalkozás terén is. Úgy értem, hogy az utóbbi időben nagyon elszakadtunk a dolgozóktól és a funkciunáriusok nagyrésze nem érzik at a dolgozok problémáit. Amikor a pártbizottságon beiül ilyen kérdések felvetődtek, az volt a válasz, hogy tűi érzékeny vagyok. Alihoz, hogy mi a munkánkat jobban tudjuk végezni, feltétlenül több segítséget és bírálatot kérünk az elvtársaktól és ha mi est meg fogjuk kapni, At _ - __X ■ ... - — —’ _ __ ____._.____- - - ■ - ■ ----------------------- -..... - - - --- - --------- - — --------- ----- - - - — - ■- - -
