Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi (1950-ig Csepeli) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.110.a/4)
1953-06-12
1 a világ népeinek figyelmét:, amellyel fesz lfc érdeklődéssel várják, ho y a fa gy ver szünet megkötése után me gvalós&jon a koreai kérdés békés rendezése. Jog -al vetődik fel a kérdés: kik a felelősek ezért ? üöviden lehet rá válaszolni: az amerikai imperialisták, az Sisenhower kormány. Sisenhowerék a non zetközi feszültség enyhülését, a világbéke megteremtését, a négy hatalmi tanácskozásokat különböző feltételekhez kötik. mondják: nem hajlandók az együttműködés útjára lépni, ami.' a Szovjetunó és a béketábor nem taijesiti ezékt a feltételeket. Eisehhower kijelentette, hogy a békéhez vezető ut " első nagy lépése a tisztaságé s koreai fegyverszü net megkötése kell hogy legyen.” És ugyanez a Eisehhower kormány, amelynek van képe a béketábgyalásokat előzetes feltételekhez kötni, ugyanez a kormány akadályozza meL;, azt hogy a koreai béke feltétele megvalósulhasson. A koreai tárgyalásokon egymás után utasitja el a koreaiak- kinaiak javaslatait és a maga részéről olyan java-latokat terjeszt elő, am lyek meghazudg~\ tolják saját korábbi álláspontját, arculköpik azt az indiai határozatot is, amelyet az Egyesült <Nemzetek Szövetségében az amerikai küldöttség me,-szavazott. Az amerikai politika irányitói abban reménykednek hogy ezzel az alatomos és két;szinti játékkal becsaphassák a világot. C sakhogy a washingtoni játszma túlságosan is átlátszó, ahhoz hogy sikerrel vezethetne. Nemcsak a bét© tábor országaiban, hanem a kapitalista világban az amerikaiak szövetségesei és támadói között is felháborodást keltett a sötét amerikai kártyakeverés és u ya. akkor fi :yelmet és együttérzést keltettek a koreaiak,- kinaiak őszinte béketörekvései. Számos vezető burzsoá politikus nem rejtette véka alá véleményét Churchill angol miniszterelnök a koreai-kinai javaslatról kié jeJentette: "Nem ismerek most olyan okokat, amelyek arra a feltevésre késztetnek, ho y ezek ne m sz 5 lg á lha t na k a me ^egyezés a I1 r> j í u 1." ííeliru indiai miniszterelnök megállapította: "Könnyebb volna megegyezésre n juni a koreai-kinai javaslat alapján és az amerikai javaslat eltér az ENSz-ben elfogadott indiai állásponttól." A világ dolgozói egységesen békét követelnek, ‘"‘ékét követelnek Vietnam, Burva, Malájfőld szabadság harcosai az Angol a Francia dokkmunk-sok, békét követelnek qa a békéért ham ólnak Özu. és a népi demokratikus országok dolgozói. A béke követelése a békéért folyó harc tettekben való megnyilvánulással nemcsak nálunk, hanem a nyugati országokban is me .gmutatkozik. Többek között ezt a tény mutatja a béke és demokrácia nagy győzelme Olaszországban. Az a kemény küzdelem, hmelyet az olasz demokratikus erők, élükön a kommunista párttal a esaló választási törvény érvénybelépésének megakadályozásáért és a reakciós kormánytöbbség vis zaszoritasáért folytattak, telles győzelemre vezetett. Eredményekből is kibontatkozik a kormánykoalíció súlyos veresége és a demokrí cia érőiénk rendkívüli előretörése Olaszországban. A választásokon az olasz nép itélt a kormány öt éven át folytatott gazdaságpolitikája felett, is, a . gazdasági függőségnek és a fegyver!© z és i hajszának ama politikája felett, amelynek következményeként Olaszországban ma 5 és félmillió teljes és részleges munkanélküli van, 4 millió koldust tartanak hivatalosan nyilván és a családok hóromne ;yedröaének jövedelme nem éri el a statisztikailag megállapít ott létminimumot. Az olasz nép nyomatékos véleményt, elitélő véleményt hondot“ a kormánypártokról. 1- 11 -I . n -' __ _
