Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi (1950-ig Csepeli) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.110.a/3)
1955-06-17
- jjjj .iiAii.iiiirtii<wr ' íul* wii»»www|| i ’ 5 n , . azért is visszahúzódtak mert nem találták kielégítőnek az ott végzendő ! ’ munkát, A határozat után iscegy része visszahúzódott, másrésze viszont azt tartotta, hogy a H.N.E-al annyit foglalkoztunk az utóbbi időben, hogy egy ilyen bizottságban való részvétel nem minden esetben kedvező. Itt még a tárgyalás folyamán egy kérdés vetődött fel, az egyházaknak az elég mély befolyása a csepeli dolgozókra. En elég régen ismerem Csepel lakosságának az összetételét és helyzetét. Ez elsősorban arra vezethető vissza, igaz, hogy van itt egy ipari törzsgárda, de nagy átjáróház volt mindig és a vidéki utánpótlás az mindig jó anyagot biztositott az egyházak számára. Ki kell hangsúlyozni azt, hogy az elmúlt idők folyamán ilyen mozgalom Magyarországon még nem volt. Nem rendelkeztünk megfelelő tapasztalatokkal és ezeknek a kialakítását nem lehet máról-holnapra megcsinálni, a folyamatos munka alakitja ki. Az első kérdés, hogy a HNP bizottságok Budapesten, a sajátos helyzetükből kifolyóan hogyan dolgozzanak. Itt van egy bizottság, de alapszervi összekötők nincsenek. Sajátos módon kell hozzáfogni a munkához. Az első időkben a bizottságok apró kérdésekkel foglalkoztak, gyakran szociális problémákkal is fordultak hozzájuk. 11. foglalkoztak színház, szabadtéri szinpad létrehozásával. Amikor megtették a javaslatot, akkor nem találták meg a munkát. Az a feladat, hogy a kér. népfront bizottságnak meg kell találni 4-5 olyan kérdést, amely állandó jellegű feladatot ad. Ugyanakkor ez azt jelenti, hogy az egész társadalmat érinti. Elsősorban a politikai nevelő munka azok között,^ akik nincsenek töm-^szervezetekben,előadások, ankétok formájábam. Az a tapasztalatunk, hogy politikai kérdéseket megtárgyalni is,van kedvük olyanoknak is, akikkel eddig nem foglalkoztunk. Egy bizonyos réteg eljött velünk elég messzire a béke kérdésében. De éppen a népflont bizottságnak a feladata, hogy ezeket egy lépcsővel továbbvigye, belpolitikai vonatkozású problémákba is bevonjuk őket, megtárgyalják, állást foglaljanak és tevékenykedjenek. Nagyon egyetértek a társadalmi tulajdon védelmével, egyrészt ennek a gondolatnak a propagálásával, de elsősorban a lakóterületre gondolok. Ennek is az az eredménye, hogy egyrészt az üzemekre is hat, másrészt pedig a társadalmi tulajdon védelménél a házakra gondolunk, azokra az objektumokra, amelyek köztulajdont képeznek. A HNF javaslata alapján a lakóbizottságok necsak hozzák a panaszokat, hanem tárgyalják meg a lakókkal. ^ Itt van pl. a tisztaság kérdése, amelyről annyit beszélünk és teszünk is erőfeszítéseket, de még ezen a területen is nagy és széles feladatok adódnak és ezekre vissza lehetne térni. Vagy itt van az igazi hazafias nevelés kérdése. Megnézni hogyan néz ez ki az iskolákban, ez is egy sor feladatot jelentene. A legnagyobb probléma az, hqgy hogyan. A célkitűzések id megvannak, az elvi és politikai kérdések is tisztázva vannak és a legutolsó elnökségi ülésen Rákosi elvtárs kijelentettem &ogy most már bátran dolgozni kell. Azokat a módszereket kell, amelyek eddig kialakultak végső formájában kialakítani és jobbé tenni. Dicséretre méltó törekvés Csepel részéről, hogy felismerték, hogy a befolyási kell kiszélesíteni elsősorban azok felé a rétegek felé, amelyekről Kalamár elvtárs szólt. Merev szervezeti formában beszervezni aktivákat, akikből félév múlva marad kettő - nem helyes, A népfrontnak nem igy kellene az aktivákat értelmezni. Persze az jó, ha egy népfront bizottsági tag mellett még 2-3 másik elvtárs is dolgozik. Meg kellene próbálni a népfkont bizottságnak nem állandó bizottságokat szervezni a tanács mintájára, hanem egy-egy feladatra létrehozni bizottságokat és nemcsak a bizottsági tagokból, hanemmbátran kifelé fordulva a lakosságból és elsősorban azokból a rétegekből, amelyek minket érdekelnek. £1 tudnánk képzelni, hogy a társadalmi tulajdon védelme érdé .ében összehívunk loo embert, s azt a feladatot adnánk, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel úgy, hogy nézzék a mindannapi életükben és azután egy hónap múlva találkozunk, hogy mondják el a javaslatukat. Egy hónap múlva találkoznánk és akkor ezzel a százzal egy bsztendőre elintéztük a foglalkozást. i G
