Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi (1950-ig Csepeli) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.110.a/3)

1954-12-02

ymmm***-*­­'------"""i I “ 1 . - .. . ' : L e Ili Ifi ftlí;. 11 X p 20 \. i. ■ 0 i .1.. ■ 0 .. LO^ó l .. i Z o ii; 0G M:. O. ,0l t J l .l V L .X ....- X V íj he .1'. '.10 1.^ 0:2 0 Xtlk. v.X V . ^ j J UX‘ V vj 1 Wu ' L.O 0 t e 3- íg*. 20.- \* •' . iy u i i.V.J í' • , i \J V : í X 0 á O - - . 0 • X — .. X . 1 ■ li 1- 1X0 Ci Q - C, 0 . X1 X . -! * •.* i • TM sok k olc U üílZÓ 0 ér Ól," CDutlO; '‘tégláról, stb. JÉn ;iíiöllcapom egy y ár vaklluíottol rendszeresen a termelési őrteáo zlcrá sic j gyzől öngot. „ria kérem Varga- elyt'rs-t, houy a 'Papírgyár is k lője is y rends; ,:p oson. Eao.k á jogyzőküiiyya , valóban nem niogféiclök, ezek­ből ura s'$kut tud meg az, aki a jegyzőkünyvot lolvns.a, hogy milyen választ kaptak, vagy nk lyem módon: nyer elintézést a felvetett probléma. ráz cl’aövet'lezeiiuo i dobén a. jc„yzőköh„ vckh-z mindé . esetbe írják oda a beszámolót tárttá elvi :rönak a válaszát minden egyes problémára. Ez megint elsősorban .a Papírgyárra és a Posztógyárra .yoíiatkozilc. :, ...ágyék elv tá.rs : Arait Kohári elv társ elmondott az v a. lóban fönnáll, kb. 25~5o dolgozóval beszélgettünk és a Kikötőben nagyon alaposan mondták ma véleményükét, hogy nem is ér thoti •: ra- a dolgozók ázol;, t a számszerű­­segekat, m,:rt nőm is tudják, hogy mit miért koll nekik csinálni. lóiét, hogy a Papírgyárban ez valamivel jobban alakult ki a beszámolók részé­ről és ott némileg foglalkoznak politikailag is az osnnériyek alát'ámasz­­tuséval, de a többi üzeuiekben ez' igen rosszul Jegy. Rendszerint az az (~s. ok , hogy a termelési értekezleteket sok helyen az' r .tik összecsapni. 15 perc alatt nem, Idáét termelési értekezleteket megtartani. -árkor pe­dig belendülik a 7 órás munkaiézdósbo. Ez egy alapve tő hiba. Bei ta elvtárs: Kind a két sÍv társ felvetette, hogy jó lett volna ha mer les okeT 'Teszünk fel feléjük, akkor konkrétabban tudtak volna választ adni. Ez azért nem történt mag mert a beszámoló általánosan, átfogóan próbálta értékelni azokat a dolgokat, amelyeket a szakszervezeti mun­kával kapcsolatosan tapasztalt. Ennek alapján véleményem szerint helyes ha olyan utat választunk, hogy a SZOT il'l. a helyi szakszervezet hatá­rozatainak megfelelően annak végrehajtását ellenőrizve be fogunk eseten­ként számoltatni elvtársakat a végző it munkájukról. Véleményem szerint helyesen lett felvetve több kérdés. Az egyik, arait kit ti oh- elv, társ vetett fel, hogy a termelési értekezleteken csak a hi­bák sorozata jön ki és az elért eredményékről nem beszélnek. Ez hiba mert a reális értékelés csak annak alapján jön ki, ha az eredmények tük­rében megnézik a 'hibákat, annak okait és akkor tudnak konkrét ha táró­­zatokat hozni a hibák felszámolására. Ez abból eredj hogy, bár a K.V. és a Budapesti 1-ártbizo t tság is fölhívta a f i gyei műnket arra, hogy a tag­gyűlés -ken adjunk komoly segíts üget a termelési értekezletek előkészí­téséhez, ez nem történt meg. Valóban megmutatkozik az, hogy a gazdasági vezetők szeretnek kifelé hivatkozni de a dolgozók is nagyon szívesen meglátják a műszaki vezetők munkájában a hibát, azonban, hogy ők mit tehetnek azért, hogy a műszaki vezetők munkáját támogassák nem sokat beszélnek. Tehát ez kölcsönös, hyilván elsősorban abból fakad, hogy a vezetőjüktől is ezt látják elsősorban, hogy a külső hibákra hivatko­zik és a dolgozók hibáját nem látja meg eléggér Felvetette Varga elvtárs a bírálat kérdését és azt mondta,hogy a bírálat :.am a legjobban áll, és felhívja a dolgozók figyelmét, hogy bíráljanak. Ezzel a felhívással nem igen lehet ezt megoldani. A bírálatot nagyon sokszor akadályozza, amikor a vezetők- külső körülmény okra hivatkoznak ás nem a saját területükön lévő hibákat tárják fel. kasrészt pedig ón kerületi szinten mondom el a véleményemet: több üzembon, a Kikötőben, íosztogyárban fordult elő, hogy aki bírált a termelési értekezletan azt utána egy kicsit magszorongatták mert el merte mondani őszintén a véleményét. mindkét részről felvetődött a lakáskérdés. *z nemcsak Csepeli, hanem országos kérdés. Elhisszük, hogy vannak ilyen szerencsétlen körülmények között élő emberek, azonban vannak még olyunok is, akik életveszélyes körülmények között laknak. Elsősorban azt hiszem, hogy ezeken az embe­reken kell segíteni, s ezért azt is látni kell, hogy most azutobbi fél­évben kaptak az üzemek lakást, hogy a legégetőbb problémákat valahogyan M • / * í.V­­___üiiUís, ..... ...... .... - • ->

Next

/
Thumbnails
Contents