Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi (1950-ig Csepeli) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.110.a/3)

1952-04-24

r .... i beszámoltatásokban nyilvánul meg és ebből feszült viszony ala­kul ki a műszaki értelmiség és az elvtarsak közöt u. D© ebből károk is adódnak, mert a Csőgyárban pl.elrontottak 5 vagon cső­­vöt ~ selej tét gyártottéit) melyet aztán túlórába akar oaJt Jxlyre-­­hozni. Vagy pedig olyan rendetlenség volt, hogy ezáltal több _ haláleset is bekövetkezett és csak nagynehezen sikerült elorni, hogy a főmunkavezetőt és a vállalatvezetőt megbüntette a vezér­­igazgatóság 1000-1000 pt-ra. Ahol helyesen foglalkoznak a mű­szakiakkal, ott nincsennek ilyen dolgok, de ahol nem helyeden értelmezik a műszaki értelmiséggel es a műszaki dolgozókkal való foglalkozást,'ott átcsap a hangulat igen sokszor mag go-_ 1 romba Ságokba is, pl. az Acélművekben, ahol a főmérnök eg r'agi Weisz lUanfreid ember, vagy egy másik vezető, aki maga is sze­ánszokra jár - úgy hogy ebben az üzemben akár mit felvetnek az elvtársak, nem értenek egyet vele és a dolgozók kezdeményezéset nem akarják végrehajtani - Ilyen dolgokból adódnak aztan a ^ s. hibák - nem akarom a pártszervezetet menteni, de ez a helyzet, a területen és nagyon sok olyan igaagatónk van, aki meg van /-V magával elégedve csak azért, mert a tervet teljesítet oék az Üzemében. A normarendezésnél is voltak hibák, mert egyetlen egy ember sem tudta, hogy a gyácegyságekben, hogyan áll a dolog l azért, mert két nappal elmaradt a láLkuláciős osztály. Ebool az­tán következett a pártszervezet részére olyan probléma, hogy nem tudtunk agitálni - elvileg fel tudtuk vetni, hogy miort he­lyes a normarendesés és mi a jelentősége, de azt már nem tudtuk megmagyarázni, hogy a dolgozóknak 5, vagy 25 °/o~ot fog jelenteni. A párt Mcolára való küldésről x>ontos statisztikát nem tudok ad­ni, de ez kb. 1 fő-a a műszaki-értelmiségnek - azonkívül pár t­­titkárok, vagy alapszervi vezetőségi tagok memaek iskolára, de mérnökök nem nagyon kerülnek - előzőleg 5 hónapos pnrtiskolán^ volt egy mérnek és még egy elvtárs,akiből lett a vezér igazgató titkára és a Natömegárugyár vezetője volt, pár t, iskolán. uogy a Pártbizottság előtt volt-e tárgyalva a műszaki értelmiség^ ^ kérdésej ez kimondottan igy nem volt, de volt olyan napirena, hogy megvizsgáltuk a műszaki értelmiség egyéni felelőségét és _ | C azt fel is vétettem a jelentésben hibának, nogy n-em rogl. Inc^őium külön a műszaki értelmiség kérdésével. A párü szervez*-b es a szakszervezet munkaja ezen a űoren nincs összehangolja, annal is inkább, mert a mi káderfejlesztési tervünk, amennyiben ki­térj eu is a műszaki értelmiséggel való foglalkozásra, tervsze­rűen nincs kidolgozva. In magam szoktam foglalkozni a műszaki értelmiséggel egyéni..eg és ezenkívül szokott foglalkozni velük, de csak termelés szempontjából a termelési és agit.prop. osztály és az oktatási munkába vannak bekapcsolva - hár a Nagy _ elvt...rs is szokott egyénileg foglalkozni velük, - a személyzeti osz­tállyal jobb a kapcsolata a káderosztálynak. A Szerszámgyárban, a Kerékpárgyárban, a Nagytöinegárugyárban és a Fémmű alap szer­vekben beszámoltatják a művezetőket és foglalkoznak velük, de egyénileg nem foglalkoznak. Hogy a politikai oktatásban hogyan vesznek részt; nagyrészük a mérnököknek és technikusoknak reszt vesz a középfokú politikai iskolán, másrészük a közép és felső­fokú iskolán, a zömük tanulja a politikai gazdaságtant és egy kisebb részük pedig a párttörtánetet. Vannak nálunk propaganda­szemináriumvezetők és konferenciavezetők és az Elméleti ^Tanács tagjai - ezek az elvtársak elég sokszor vannak ilyen irányú munkába bevonva. V. _______________________________________________________—------------------------------------------------* f -------­­^ t ^—9 v ^

Next

/
Thumbnails
Contents