Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi (1950-ig Csepeli) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.110.a/3)
1949-10-14
i ■2' í\. I t ;■ ■% I problémát segített nekünk megoldánÁR többek között így került sor, az egyházi reakció kérdésére is. Rákosi elvt. meg - mondta, hogy mit kell tenni, ahhoz, hogy Csepelen a hitoktatás kérdése olyan, legyen, mint amilyen Csepelen lehet, másrészt, hogy hogyan kell kemény kézzel belenyúlni az összeesküvők mesterkedéseibe. Csepel, a munkásmozgalom fellegvára volt a fel - | szabadulás előtt és azóta is az. Csepelről nagyon sok munkáskáder került az állam és a közigazgatás, de a politikai élet külömböző funkcióiba, irányítására, és Csepel a termelésben is élenjáró szerepet tölt be, amit ismer az ország dolgozó né^e, de világviszonylatban, a nemzetközi munkásosztály is. Világos, * hogy a klerikális reakció is súlypontot képzett, s megpróbálta bázisát átépíteni Csepelre, s bizony itt alaposan sikerült megvetni a lábukat, blvtársaki Nem lehet megengedni azt, hogy Csepelt elnyomja, elburjánozza , a klerikális reakció vezetésével, az egyéb szekták bevonásával, közreműködésével, az osztály és hazaáruló nacionalista, szovjetellenes, soviniszta elemek egyrésze. iipen ezért szükséges volt ebbe a kérdésbe keményen belemenni. A helyi klerikális reakciói vezetőjét, Ágh Kálmán plébánost, hosszúidéi munkájáért, most léptették elő tankerületi es^ peressé. Á másik ilyen súlypont, Márkus plébános, aztán Sarrang plébános, s a kevésbbé mozgó Thúrzó plébános és a hozzájuk tartozó egyházi tanács-tagok, izeknek az lett volna a feladatuk, hogy, - ha a Rajk-összeesküvést nem leplezte volna- le pártunk, Rákosi elvt. és ha nem sietett volna a felszámolásával, akkor ezek segítették volna azokat az elemeket, akik a Rajk-féle összeesküvést ismeretesen, megpróbálták volna és elkezdték volna az irtást, a munkáslakta területeken, <2zd, Diósgyőr, Salgótarján és mabán Csepelen is. Ágh Kálmán egy alkalommal - baráti körben - azt a kijelentést tette, hogy a magyai"országi állapotokat összehasonlította a mexikói állapotokkal és arról beszélt, hogy i.fexikóban vallásüldözés volt, de a katolikusok megfordították a helyzetet és a mexikói kormánynak hátrálnia kellett. Ezt párhuzamba vonta a magyar"országi fejlődés, el és arról beszélt, hogy_ a kormány itt is elnyomja az egyházat, de itt is beletörik a bicskájuk, mint /"■'v ahogy az Mexikóban volt.- A miséken burkoltan, a bizalmas összejöveteleken pedig nyíltan demokrácia, a népköztársaság és pártellenes kinyi 1 atkozásai voltak. Ágh szervezte meg minden hónapban azokat az összejöveteleket, amelyek a pesti Fisszinházban a RőttenbilJ er utcában voltak, hogy a fasisztákkal, nemkívánatos elemekkel, svábokkal külön jól elbeszélgethessenek, a Mirxdszenthy kérdésről és a legutóbbi Rajk-féle összeesküvésről, Amerika hangjának megvitatásáról, stb.-ről. Tehát az egyházi rdakció itt Ágh KáMn volt a feje. A 2 súlypont, ahol különösképen kiéleződött a harc, az a királyéidei plébánia. Különösen okot adott er e az a tény, hogy az egyháztagoknak el kellett hagyni ok azt az épületet, amit még a község felmondott annak idején és ezt megpróbálták felhasználni arra, hogy egész sor provokációt kövessenek el, hogy mártíroknak tüntethessék fel magukat, mintha i az állam elnyomná a katolikus vallást és a felszámolásukra ven, ne irányt. Az egyház tanácsaiban, úgy a kii'ályerdei részen, mint I Sár rangnál, vagy Márkusnál, vagy itt az .Ágh. j?lib.ániiö» meglehetett találni a fasisztákat, sváb kulákokat, reakciós összeesküvőket, stb.-t, de a Magyar Dolgozók Pártja tagjait is. 7sj fe**NWM* • uJtr—nwwfe
