Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi (1950-ig Csepeli) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.110.a/3)
1949-08-26
r ~i ! \ A Pannóniában 2-3 a hiányzók száma. A Shell-gyárbán 4 jb/o.a hiányzás és az indokolatlan kimaradózás. A Mauthnerra Jellemző az, hogy addigiamig a dolgozók egyrésze 30 megcsak 50 százalékot tud teljesíteni a norma szerint, s a munkamódszerétadás és tapasztalatcsere, nem megy, addig az irodában, a tisztibe lök havi 620 túlórát is csinálnak. A A Norma Olaj és Na ..részlegnél előfordulnak lopások is, de ez alól a Vámmentes és a Papirgyar sem kivétel.A szocialista munkamódszerek állása: A Sh|ll-g,várban Január 1.-től, ?1 Javaslatot adtak se ujjitásra, amelyből 40.-t díjaztak. Volt olyan uj.jitás , ami 260.000 , forintot - megtakarítást - jelentett a vállalatnak, /: a Posztógyárban 1.500.000 forintot jelentett:/ a Papírgyárban is volt jó egynéhány, de olyan üzemünkbe is ujjitottak, ahol nincs 6 hónapos munkaterv, mint pl. a Afortban.- Az a véleménye a dolgozóknak, hogy érdemes ujjitani, mert pénzt kap érte,"és nem az, hogy a_bébééét vivott harcban emelje a termelést.- nzen változtatni kell. Meg kell magyaráznunk, hogy ujjitásával elősegíti a szocialista texmnelés fél javítását., hogy ujjitási módszerének feltárása közkincösé kell diogy valljon. Komoly hiárípsság az ujjitás terén, hogy néha az ujjitási javaslatok kiértékelése késik, ügy néz ki a helyzet,?hogy az élmunkások és ujjitók nincsenek eléggé összefogva, s ez meg van a Shell- Posztó és a Papírgyárban is, de a kisebb üzemekben is és ez a kérdés lassan ellaposodik.- A Posztógyárban a szocialista munkamódszereket úgy adják át, a dolgozóknak, hogy külön túlórában tanítják. Perszer a Szaktanácsnak van egy ilyen értelmű felhívása, de ez nem a leghelyesebb dolog. - Nekünk a felvilágosító munkán keresztül kell elérnünk, hogy önként a béke és a szocializmus épitése érdekében adja át tapasztalatait, Erre kell venni az irányt és nem arra, hogy_külön órákban adják át a tapasztalatokat és ujjitás okát. felvilágosító inkán keresztül elérni, h® y ezt vagy azt az ujjitást az összes hasonló iparú magyar üzem közkincsévé tegyék. -Ki kell térnem beszédem első részére, ahol avval kezdte^ ^ hogy a munkatervek nincsenek levive a tömegek közé. Pl. Oroszi elvt. a Mauthner-gyárbán nem ismeri a tervet, nem ismeri, hogy az ő brigádjának mit kell teljesíteni, ügy néz ki a nelyzet, hogy ott csak a brigádvezető tudja a munkatervet, s Oroszi elvt. azért nem tudja, mert a párttitkár elvt.nő sem tudja. Af elvilágositó munka itt nem kielégítő. Aggmban fannak jó brigádjaink, a Posztógyárban tudjuk, hogy mit kell nekik teljesíteni, ilyen a helyzet a Shell- és a Papi x-ggrár bán is. Az a hiba, hogy a brigádvezetők nem beszélik át napx'ól-napi’a teendőjüket, nem beszélik át, hogy mit kell teljesítenie a brigádnak egyhönap alat t.Itt hiba, hogy a műszaki vezetők sem adnak támogatást, Pl. a Posztógyárban nem segítenek a brigádok munkájában, nem igen törődnek avval, hogy szűk a keresztmetszet, hogy a lemaradásokat áttörjék. A brigádoknak egy kicsi része tudja, hogy mit kell termelni, de a dolgozóknak a nagyobbik része a munkaversenyt kívülről szemléli, a brigádok munkájánál néző szerepet tölt be. De ez a jóindilatu rész. Van azomban egy ellenséges rész is, akik állandóan bajt kevernek, akik elvonják az üzem dolgozóinak figyelmét a termeléstől. Épen ezért a termelést akadályo- f. zókra nekünk alaposan fel kell figyelnünk, S azért, mert a" párttitkár elvtársnő nem tudja erős kézzel vezetni az irányítást, 4-
